Kötelező lesz a legnagyobb élelmiszer-kiskereskedőknek a közeli lejárati idejű élelmiszereket felajánlani a rászorulóknak. Az erről szóló kormányzati előterjesztés vitáját kivételes eljárásban december 14-én, kedden folytatta le a parlament– tájékoztattak az MTI-n, az Országgyűlés beszámolója keretében. Font Sándor országgyűlési képviselő, az egyik vezérszónok a közösségi médiában tett bejegyzést a fejleményekkel kapcsolatban:
“Zúzmarás hajnalon indultam az ezévi utolsó parlamenti ülésre, de valójában a 4 éves ciklus (várhatóan) utolsó ülésére.
A rengeteg szavazás előtt még egy törvényjavaslatot vitattunk meg, amelynek a vezérszónoka voltam. A törvényjavaslat lényege, hogy a nagy áruházláncoknál keletkező minőség megőrzési idővel rendelkező élelmiszereket a lejárat előtt 48 órával fel kell ajánlani a most létrehozott állami tulajdonú Élelmiszermentő Központnak, amely összekapcsolja a felesleggel rendelkező céget azon karitatív szervezetekkel, amelyek eljuttatják az élelmiszert a rászorultaknak. Ezáltal a keletkező mintegy évi 50 ezer tonna élelmiszer-feleslegből a mai 15 ezer tonna helyett, mintegy 30 ezer tonna élelmiszer-felesleg hasznosulni fog!“
Előterjesztő: az élelmiszer-pazarlás csökkentése a cél
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló törvény módosításának összevont vitájában Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára az élelmiszer-pazarlás csökkentését nevezte a mai kor egyik legnagyobb kihívásának.
Ismertetése szerint a legnagyobb élelmiszer-kiskereskedőknek kötelezővé teszik a közeli lejárati idejű élelmiszerek felajánlását a rászorulóknak.
Megjegyezte, az élelmiszerlánc többi szereplője önkéntes alapon részt vehet a folyamatban.
Farkas Sándor közölte, létrejön egy központi szerv, az élelmiszermentő központ, amely az élelmiszerek újraelosztásával kapcsolatos koordinációs feladatokat látja el.
Elmondta, a felajánlásra szánt élelmiszereket előzetesen be kell jelenteni a központnak, hogy azok a lehető leggyorsabban eljussanak a rászorulókhoz.
Az államtitkár azt mondta, az érintett élelmiszer-kiskereskedőknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet is össze kell állítaniuk, amelyben nyomon követik a keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét és naprakész dokumentációt vezetnek a terv megvalósulásáról.
Úgy összegzett: a rendszer célja, az élelmiszer-pazarlás csökkentése, ennek költségét pedig a legnagyobb bevétellel rendelkező gazdasági szereplőknek kell finanszírozniuk. Ezért a költségeket a kiskereskedelmi adó legfelső sávjának emelésével fedezik – részletezte.
Farkas Sándor azt mondta, az élelmiszer-biztonság érdekében az adományozásba bekapcsolódó köztes szereplők is csak az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (felir) azonosítója birtokában végezhetik ezt a tevékenységet.
Elmondta, a törvény rögzíti az adatátadást a felir, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által üzemeltetett hegyir információs rendszer és az ePincekönyv között.
A törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik a felir-azonosítóval rendelkezők elérhetőségének közzététele – közölte. Szerinte a közzétett adatok révén egymásra találhatnak a közétkeztetés szereplői.
Törvényalkotási bizottság: élelmiszermentő központ jönne létre
B. Nagy László a törvényalkotási bizottság nevében azt mondta: az élelmiszer-pazarlás csökkentése ma az egyik legnagyobb kihívás, világszinten évente a megtermelt élelmiszerek egyharmada megy veszendőbe. Magyarországon ez egy év alatt közel 50 ezer tonnát jelent.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentésével hozzájárulnak a szegénység elleni küzdelemhez és a megsemmisítésre fordított költségeket is mérséklik – tette hozzá.
Jelezte: az ügy érdekében a kormány javaslata szerint egy élelmiszermentő szervezetet – nonprofit kft-t – hoznak létnek, amely felett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
Több élelmiszer lesz megmenthető
Font Sándor, a Fidesz vezérszónoka közölte: a javaslat az élelmiszer-pazarlást, és az élelmiszer-veszteség csökkentését célozza meg.
Hangsúlyozta: a törvényjavaslat kizárólag a minőségmegőrzési időtartammal rendelkező élelmiszer típusokra vonatkozik, a friss árukra, így például a húskészítmények vagy a tejtermékek nem, ezeknél szóba se kerülhet, hogy a fogyaszthatósági idő lejártával továbbadják bármilyen további felhasználási célra.
Ismertette: jelenleg a becslések szerint évente 50 ezer tonna élelmiszer megy kárba Magyarországon, és ebből mintegy 10-15 ezer tonnát tudnak eljuttatni a rászorulóknak, illetve további feldolgozással más módon hasznosítani.
Reményét fejezte ki, hogy a törvényjavaslat elfogadásával ez mintegy 20-30 ezer tonnára növekedhet. Elmondta: a javaslat szerint felálló élelmiszermentő központ 100 százalékban állami tulajdonú szerv lesz, amely kapocsként köti majd össze felesleggel rendelkező cégeket az érintett karitatív szervezetekkel.
Úgy vélte: a szelektív hulladékgyűjtéshez hasonlóan, az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem is megjelenhetne hangsúlyosabban az oktatási rendszerben.
Komoly probléma az élelmiszer-pazarlás
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a fejlett világban komoly probléma az élelmiszer-pazarlás, globálisan évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe, miközben 700 millió felett van az éhezők száma.
Hangsúlyozta: ez komoly környezetvédelmi probléma is, hiszen az élelmiszer felesleg előállítása és megsemmisítése is terheli a környezetet.
Megköszönte a karitatív szervezetek munkáját és jelezte, a törvényjavaslat megalkotásában is részt vettek ezek a civil és egyházi szervezetek. Kiemelte: a törvényjavaslat egybevág az EU legújabb, a témában közzétett stratégiájával is.
A KDNP támogatja a javaslatot, mert az a karitatív célok mellett jelentős környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célokat is szolgál – mondta.
A pazarlás csökkentése érdekében módosul az élelmiszerláncot szabályozó törvény
A legnagyobb élelmiszer-áruházaknak februártól kötelező felajánlaniuk az élelmiszerárut a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) részére. Az erről szóló, az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó jogszabályváltozást az Országgyűlés 138 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadta el kivételes eljárásban a kormány javaslatára.
Forrás, képek: Font Sándor Facebook oldal, MTI
Kiemelt kép: illusztráció
Fotógaléria:
