Bár hallani hallották már a nevüket, sokan nem tudják, milyen hagyomány fűződik húshagyókeddhez és hamvazószerdához. A két nap a húsvéti készülődéshez köthető. Míg az egyik a farsang végét jelzi, addig a rá következő nap a 40 napos böjt kezdetét jelenti. 2022-ben húsvétvasárnap április 17-én, húsvéthétfő pedig április 18-én lesz.
Húshagyókedd (2022.03.01.)
Húshagyókedd idén március 1-re esik. Ezen a napon, ahogyan a neve is árulkodik róla, a keresztény hagyomány szerint el kell hagyni a húst az étrendből, és másnaptól kezdetét veszi a nagyböjt. Húshagyókedden lehet a böjt előtt utoljára húst fogyasztani. Ekkor van a farsang utolsó napja (farsang farka), az időszak szokásainak csúcspontja. A téltemetés, a zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, mely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél „elhantolása”, a sardózás, a busó és a kuka (dőre) járás is a néphagyományok közé tartozik.
Húshagyókedd, ahogyan a húsvét is, mozgóünnep, mindig húsvéttól kell visszaszámolni hét vasárnapot, és az az utáni kedd lesz húshagyókedd. Ez mindig a húsvétvasárnap előtti 47. nap. Minden évben legkorábban február 3-án, legkésőbb március 9-én lehet.
A nagyböjt vagy régiesen negyvenlőböjt a keresztény hagyomány szerint a húsvétra, Jézus feltámadására való előkészület ideje, negyvennapos bűnbánati időszak. Ez a periódus a hitben való elmélyülés ideje, amikor a bűnbocsánatot a lemondás és áldozatvállalás által nyerheti el az ember.
Hazánkban húshagyókeddnek hívjuk, de más országokban másként nevezték el ezt a napot. Franciaországban Mardi gras, azaz kövér kedd, Angliában Shrove Tuesday, azaz gyóntató kedd a neve. Velencében erre a napra esik a velencei karnevál utolsó napja. Érdekesség, hogy a karnevál szó etimológiája szerint – latin, „carne levare” , azaz „Hús, ég veled!”– a hús elhagyására vezethető vissza.
Húshagyókeddhez itthon több néphagyomány is kötődik. Ez a farsang utolsó napja, így a szokás, mely Zala megyében él, és a halloweenhez nagyon hasonló, nem is meglepő: itt ugyan nem az ijesztgetés a lényeg, de jelmezekbe öltözve járják a gyerekek a környező házakat, cukorkát, pénzt remélve. Ezt a hagyományt maskurázásnak nevezik.
Másik hagyomány a szalmabábu-égetés.
Régi szokás volt a sardózás, melynek keretében a legények házról házra jártak, begyűjtve nyársaikon a szalonnát, kolbászt. Este ezekből jókora lakomát csaptak, és ekkor került sor a legény- és leányavatásra is. Úgy tartották, aki farsangig nem kelt el, már az évben nem is lesz vőlegénye. Egy másik hiedelem szerint, akit farsang idején nem vettek el, végleg pártában marad.
Húshagyókedd a „bakkuszok” napja volt. A legények maskarákban, álarcban, táncolva, mulatozva járták be a falu utcáit, végül a fonóházba mentek, ahol a kapott tojást megsütötték. És ne feledkezzünk el a busójárásról sem.
Ezen a napon a gazdák próbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni. Megfigyelték, hogyha húshagyókedden csillagos az ég, akkor sok tojást tojnak a tyúkok egész évben. A húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt jelentett. Disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.
Nem szerencsés ilyenkor meghalni, mert a hiedelem szerint, aki farsang utolsó napján hal meg, az prózai okokból a pokolba jut, mivel ezen a napon zárva van a mennyország.
Hamvazószerda (2022.03.02.)
Hamvazószerda vagy régi nevén hamvas szerda, szárazszerda, böjtfogószerda, illetve böjtfőszerda a húshagyókedd utáni nap, húsvétvasárnaptól visszaszámolva a 40. hétköznap. 2022-ben március 2-ra esik. Ettől a naptól kezdődik a nagyböjt.
A hamvazószerda hagyománya a 12. századig nyúlik vissza. Az őskeresztények ezen a napon vezeklés gyanánt hamut szórtak a fejükre, ez volt a hamvazkodás. Az ókereszténység idejében a bűnösök fejére a püspök a templomban hintett hamut, majd nagycsütörtökig kiutasította őket a templomból.
Ekkor az előző évi virágvasárnapi barka elégetéséből származó hamuval keresztet rajzolnak a hívők homlokára. Eközben a pap azt mondja: Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy, és porrá leszel. A másik verzió: Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumnak. A hagyományt II. Orbán pápa rendelte el 1091-ben.
A néphiedelem szerint, aki hamvazószerdán hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. A régiek, hogy azokat a családtagjaikat is megvédjék a fejfájástól, akik nem mentek el a templomba hamvazkodni, összedörzsölték velük a homlokukat.
Forrás: femina.hu, sokszinuvidek.24.hu
Kiemelt kép: mohacsibusojaras.hu
