Az a munka, amit az elmúlt években elvégzett a kormányzat, nem jött volna létre, hogyha nincs az a parlamenti többség, amelynek Bányai Gábor is nagyon fontos része, tájékoztatott Varga Mihály pénzügyminiszter március 9-én, Kecelen.
A miniszter kiemelte, hogy a közelgő választás tétje az, hogy azokat az eredményeket, amiket elért Magyarország az elmúlt években, meg tudjuk-e védeni, meg tudjuk-e őrizni. „Mi úgy látjuk, hogy erre a legjobb garancia az eredményeknek a megvédésére (lásd családtámogatás, kis- és középvállalkozókat támogató beruházáspolitika, olyan gazdaságpolitika, ami nem adóemelésben, hanem adócsökkentésben gondolkodik), folytatására a legjobb garancia, hogyha ennek a kormánynak szavaznak bizalmat április 3-án” – tájékoztatott a miniszter.
Kifejtette, hogy a mai helyzetben beszélni kell arról is, hogy milyen az aktuális helyzet és milyen kilátások vannak. Az elmúlt napokban a háború fölülírta azokat a prognózisokat, amiket a kormányzat is készített. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy azok a lépések, amelyek a háborúra adott válaszként Európa részéről születtek, azok gazdaságilag nagyon komoly hatásokkal fognak járni. „Ez így lesz Németországban, a legfontosabb gazdasági partnerünknél és így lesz Közép-Európában is. Ezekre tehát föl kell készülnünk. Ezek a veszélyek itt vannak. A legjobb megoldás, hogyha olyan kipróbált politikusokat választanak meg az emberek, akik már a konjunktúra, és a járvány okozta gazdasági visszaesés időszakában is bizonyítani tudtak” – tette hozzá.
Újságírói kérdésre, a forint gyengülésével kapcsolatban Varga Mihály kifejtette, hogy nincs racionális magyarázat arra, hogy az árfolyamát mitől rángatják ennyire a befektetők. Magyarázatként kifejtette, hogy ma olyan hírek és feltételezések rángatják a piacot, amelyre a magyar kormánynak kisebb hatása van. (Ilyen hír például az volt az egyik nagy nyugati hírügynökségnél, hogy az ukránok hajlandók tárgyalni, hajlandók akár megállapodni, és semlegesek lenni, hogyha erre garanciákat kapnak.) Emiatt most a piacok „a hajó egyik oldaláról átszaladnak a másik oldalára”. A kormányzat látja a részvényárfolyamokon, és a valutaárfolyamokon is, hogy mi történik. Ma például a forint jobban erősödött, mint a többi valuta, fejtette ki a miniszter.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy olyan napokat élünk, amikor pillanatnyi hangulatok fogják befolyásolni a befektetőket, de a kormány igyekszik őket megnyugtatni, és arról beszélni, hogy a magyar gazdaság, és a reálgazdaság alapjai stabilak: nincs ok a kétségbeesésre, nincs ok a kapkodásra. „Reméljük, hogy az a stabilitás, az a nyugalom, amit miniszterelnök úr is megcélzott, az a befektetőkre is át fog terjedni”, tájékoztatott a pénzügyminiszter.
Varga Mihály aláhúzta: a háború nélkül most teljesen más árfolyamról vagy gazdasági kilátásokról beszélnénk. Nem véletlen az, hogy a szankciók hatását a befektetők elkezdték felmérni. Azok a lépések, amelyek főleg az energiaszektor szankcionálására vonatkoznak, azok kifejezetten érzékenyen érintik Magyarországot. „A nemzetközi partnerek elkezdték fölmérni, hogy a közép-európai országok kitettsége mekkora, mi történne akkor, hogyha ezek a szankciók életbe lépnének, ezt egy helyes lépésnek tartom.”
Mindenki jól teszi, hogy a nyilatkozatai és a döntései, véleménye megfogalmazásáért fölméri, hogy az milyen következményekkel jár: az ellenzék az elmúlt napokban időnként egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat is tett. Kiemelte Kocsis-Cake Olivio nyilatkozatát, aki arról beszélt, hogy nem szabad, nem kell Oroszországtól gázt vásárolni. „Tekintettel arra, hogy a magyar háztartások 90 százaléka gázzal oldja meg a fűtését és az energiaellátását, ezt egy rendkívül felelőtlen mondatnak tartom” – fejtette ki a miniszter.
Sem Magyarország, de még a nálunk erősebb országok sem tudnák megoldani az energiaellátásukat az orosz gáz, az orosz kőolaj nélkül. Varga Mihály kiemelte, hogy Németország gázellátásának a 40 százalékát Oroszországból biztosítják, tehát nem véletlen, hogy a német politikusok, még a zöld politikusok is arról beszélnek, hogy az energiaszankciók nem lehetnek megoldások.
