Május 19-én nagy érdeklődés mellett zajlott a csengődi könyvtárban Somogyi Levente előadása, melyben Kairóban szerzett élményeit, tapasztalatait osztotta meg a hallgatóságával.
A csengődi vegyészmérnök egy ötezer embert foglalkoztató egyiptomi farmon dolgozott hónapokig, koordinálva a fóliaházakban folyó munkákat.
Mint mondta, valódi kultúrsokk volt az első időszak, rengeteg fotót készített, s amikor az előadására készült, ezek válogatása, tematizálása is föladta a leckét.
A vetített képeken a közel-keleti élet minden szegmensébe bepillanthattunk, a munkáján túl a mindennapi életről is számos érdekességet megosztott az előadó. A farmon egyetlen „fehér” emberként az érdeklődés kereszttüzébe került Levente, vagy ahogy ott nevezték, Mr. Livi. Státuszának megfelelően kiváltságokban is részesült, egyebek mellett „tiszti” kosztot és sofőrt is kapott.
Mint mesélte, az arányok kissé másak voltak, mint amihez itthon szokott: a távolságok a farmon belül is óriásiak voltak, és a hőmérséklet is szokatlanul magas volt számára. Mint fogalmazott: “egyszer láttam felhőket is”…
A növényeket is igen magas fóliasátrakban termesztették, s az ember építette környezet is más léptékű ott: az autópályák hat-hatsávosak, de olyan járművek is futnak rajtuk, melyeket itthon alacsonyabb rendű utakra sem engednek ki. Hatalmas tömbházak és apró viskók – ám az elképesztő luxus és felfoghatatlan nyomor kettőssége nemcsak az épületekben jelenik meg. Levente gyermekkoldusokról, kriptákban lakó több ezer emberről is mesélt… Megtudhattuk, hogy a fiatalok hol, hogyan, milyen szabályok szerint ismerkedhetnek, házasodhatnak, hogy kik engedhetik meg maguknak a többnejűséget.
Az előadó az ott élő emberek vallási mindennapjaiba is bepillanthatott: a lakóházak közt emelkedő mecseteken túl a Korán mindennapos használatáról, a szigorú előírások Allah által nem látott helyeken történő megszegéséről is érdekes történeteket hallhattak a résztvevők.
Kocsmákról, melyekben gyümölcslé, tea és kávé fogyasztható csak, a mindenütt jelen lévő őrbódékról, a sok fegyveresről, a halottak városáról, a kaotikus közlekedési viszonyokról és a közbiztonságról éppúgy szó esett az előadáson, mint az öltözködési szokásokról vagy a gasztronómiáról.
Mint azt Levente mesélte, Kairóban a tésztaleves, a babfőzelék, a tészták és a sok gyümölcs a legjellemzőbb étkek, hús csak ritkán kerül az asztalra, az is csirke, galamb, nyúl, birka vagy marha formájában. Fenyőgyanta ízű fagylaltról, fügekaktuszról, a karácsonykor beérő csemegekukoricáról vagy a nemzeti eledelnek számító paradicsom változatos elkészítéséről is megosztotta tapasztalatait az előadó, aki a datolyából kóstolót is hozott a hallgatóságnak.
A fotók között térképek, műholdképek is helyet kaptak, valamint különleges felvételek a természet szépségeiről, a sivatagról, hatalmas sziklákról, és a közismert turisztikai látnivalókról, melyeket Levente sajátos szemszögből is bemutatott.
A kötetlen, jó hangulatú, a humort sem nélkülöző előadás valódi kikapcsolódás, virtuális utazás volt a résztvevők számára. Köszönjük az élményt!
Fotógaléria:
