Az idei évben is megrendezésre kerülő Tabdi Falunapok egyik látványos attrakciójaként, hőlégballonozásra csábították a bátor jelentkezőket. Ebből az apropóból kerestük meg – a Tabdi származású, de ma már Kiskőrösön élő – Judák Gyulát a Buborék Hőlégballon Egyesület vezetőjét, hogy elbeszélése alapján bepillantást nyerhessünk ebbe a hétköznapi emberek számára lélegzetelállító, de ugyanakkor veszélyesnek is tűnő csodavilágba.
Megtudtuk, hogy a Tabdi programban, időjárástól függően, öt ballont szerettek volna indítani a sportpálya gyepéről.
A helyieken kívül, székesfehérvári, hajdúböszörményi, és a Vajdaságból érkező székely csapatokkal.
A péntek délutáni, és szombat reggeli programban hőlégballonos kirándulást terveztek, amihez felnőttek csatlakozhatnak, akik a sportpályán helyezkedhetnek el a kosarakban.
Amíg az indulás helye mindig meghatározható, addig az érkezésé csak hozzávetőlegesen tájolható be, és főleg a széljárás függvénye. A színpompás légi járműveket, kísérő autók követik, és a földet érés helyszínéről szedik össze az utasokat, és szállítják haza.
A szombat délután már a gyerekekről szól , – ha az idő engedi – és az ő örömükre „liftezni” lehet, ami azt jelenti, hogy a lehorgonyzott-rögzített ballonnal felemelkednek huszonöt-harminc méter magasságba, majd visszaereszkednek a földre. A kosárba, súlytól függően, négy-öt vagány csemete szállhat be, és csodálhatja meg madártávlatból a környéket.
Judák Gyula, kérésünkre felelevenítette a múltat, és mesélt az egyesület megalakulásáról, valamint személyes tapasztalatairól:
Az egyesület tíz éve alakult, és tíz állandó tagja van, ami fele-fele arányban tevődik össze férfiakból, és nőkből. A klub hobbi célú, és számunkra nem a versenyzés, hanem maga az élményszerzés a fő motívum.
De egyébként is Magyarországon, mára már egyre jobban kimegy a versenyzés a divatból.
Ki vezethet hőlégballont?
Mivel ez is légi járműnek számít, csak kimondottan hőlégballon pilóta, aki szakszolgálati engedéllyel rendelkezik. Be kell töltenie a tizenhetedik életévét, és tagja kell, hogy legyen egy klubnak. A vizsgán komoly tudással kell rendelkeznie a repülés történetéről, a ballon felépítéséről, meteorológiai, tűzvédelmi, elsősegély nyújtási, rádiózási, műszaki ismeretekből.
Mi a különbség a léghajó, és a hőlégballon között?
A léghajónál a gázballon előre betermelt gázzal van feltöltve, és a homokzsákok kiszórásával emelkedik fel. A leszálláshoz pedig különleges kikötésre van szükség. Ez a jármű a hőlégballonnal ellentétben, kormányozható.
A hőlégballon esetében a ballonban lévő levegőt melegítjük fel gázzal, ekkor emelkedik, és ahogy hűl a levegő, úgy süllyed. Tiszta időben háromszáztól, akár nyolcszáz méter magasságig is feljuthatunk.
Mit lehet még tudni ezekről a különleges légi járművekről?
Például azt, hogy a méretükhöz képest, viszonylag kis helyen – összehajtogatva, egy speciális zsákban – elférnek.
Vannak hatszáz köbméteres ballonok, amik harminc-negyven embert is elbírnak. Magyarországon főleg a tizenöt-húsz fősek az elterjedtek, de a legkisebbek például egyszemélyesek. Ezek a versenyballonok, és az érdekességük, hogy már modern, számítógépes technikával vannak felszerelve.
A régiek között vannak akár harminc évesek is. De az új típusúak is kibírnak ötszáz repülési órát.
Nagyon kicsi a sérülésveszély. Esetleg egy faágban elakadás okozhat kisebb károkat. De ez könnyen javítható, és a vásznaknak nagy a szakítószilárdsága.
Az éves ellenőrzések szigorúak, de csak az ezen átesett hőlégballonok kapják meg a légalkalmassági bizonyítványt.
A hőlégballonok három fő részből tevődnek össze, a kupolából, az égőből, és a kosárból.
A kupola lényegében maga a ballon, ami magában tartja a meleg levegőt.
Az égő a hőlégballon motorja, ennek segítségével melegítik fel a kupolában lévő levegőt, ami biztosítja a repüléshez szükséges felhajtóerőt. Az égők propán-bután gázt használnak a levegő melegítéséhez.
A kosár az utastér, ami a pilóta és a gázpalackok mellett, az utasokat is hordozza, és különféle kialakítású és méretű lehet. Anyaga nád, vagy fűzfavessző. Gyakran kicsi lyukakat, belépőket fonnak a kosár oldalába, hogy segítsék az utasok be- és kiszállását.
A hőlégballonok aerosztatikus (légnemű) gépek, amik a felhajtóerőt a légsűrűség változásaiból nyerik.
Ki ne ismerné a jó öreg Arkhimédeszt, és az ő törvényét: vagyis, hogy minden folyadékban, vagy gázban elmerülő testre hat a felhajtóerő, ami egyenlő nagyságú a test által kiszorított folyadék, vagy gáz súlyával.
Magyarul a hőlégballon föl-le mozgása a kupola belsejében lévő levegő hőmérséklete és a kupola külsejét körülvevő léghőmérséklet közötti különbségtől függ. Mivel a meleg levegő kevésbé sűrű, mint a hideg, – tehát könnyebb is – így keletkezhet a hőlégballonban felhajtóerő.
Mivel a hőlégballon egy korlátozottan irányítható szerkezet, így alapvetően a szél határozza meg az irányát.
A pilóta egyrészt a magasság szabályozásával irányítja azt, mivel különböző magasságokban különböző irányú és sebességű szelek fújnak, másrészt az égő, és a kupola legfelső részén található ürítő rés (dugó) segítségével. A dugó megnyitásával kiengedik a kupolában lévő meleg levegőt, és ezzel repülés közben a ballont süllyedésre késztetik.
Nagyobb ballonoknál egy másik nyílás is található a kupola oldalán. Ezt forgatórésnek nevezik, mivel megnyitásukkal a ballont saját tengelye körül el tudják forgatni. Ennek az a szerepe, hogy a hőlégballon kosara a hosszabbik oldalával érjen földet, és kényelmesebben landoljon.
„Az élet olyan, mint egy léghajó. Ha magasabbra akarunk szállni, meg kell tanulnunk elszakadni a dolgoktól, és kidobni a kosárból azt, ami nem enged felemelkedni.”
Írta: Kothencz Henrietta
Képek: Archív fotók a Faluház Tabdi oldalról
