Tabdi Község Faluházában 2023. március 20-án hétfőn, előadást tartottak a híres nótaszerző, Dankó Pista halálának 120. évfordulója alkalmából.
Az eseményt Picard Tünde a Faluház vezetője nyitotta meg és visszaemlékezések által leírt legendával tisztelgett a két éven át Tabdiban élő híresség előtt.
A rendezvényt Varga Gyula elnöksége, valamint Lengyel Pálné és Picard Tünde bizottsági tagok védnöksége alatt a Tabdi Értéktár Bizottsága szervezte.
Az előadás, amit Földi István és felesége Hegyi Zsuzsanna amatőr helytörténészek tartottak, a Tabdi Könyvtár, – a 2023. március 21-31-ig – tíz napon keresztül megtekinthető kiállítását vezette fel ünnepélyesen.
A csengődi származású amatőr helytörténeti kutatók bemutatták Dankó Pistának azt az élettörténetét, ami közvetlenül Csengődhöz és Tabdihoz köthető. Megfűszerezve életútjának történelmével, fontosabb állomásaival.
Az előadás fő motívumaként a helyi történetek, a Dankó Villa építése, a szerző itt született alkotásai, ide köthető élményei vonulnak végig.
Bemutatásra kerültek barátaival – úgymint Gárdonyi Gézával, Feszty Árpáddal – váltott levelezései, valamint a villában történt vendégeskedésük.
Földi Istvántól megtudtuk, hogy Dankó Pista olyan lábnyomot hagyott a térségben maga után, amit az idősebb generáció a mai napig emleget, és az itt alkotott műveiben – Eltörött a hegedűm, Egy cica két cica, valamint a csengődi buckákról szóló nótákban – örökre megmarad.
Forrásként Gárdonyi Géza fiának megjelent könyvét használták, amiben hitelesen írta le Dankó Pista életútját. Valamint különböző fellelhető dokumentumokat, – Hungaricana, Arcanum digitális irattár – és a helyi folklórt is kutatták.
Csengődön a Dankó Pista férfikórus dalain keresztül ápolja a mester emlékét, valamint Varga Erzsébet csengődi lakosnak köszönhetően egy Dankó Pista emlékmű lett felállítva.
Dankó István, művésznevén Dankó Pista 1858. június 14-én született a mai Szatymazon. Egy szegény cigány család első gyermekeként látta meg a napvilágot. Mivel édesapját korán elveszítette, már kilenc évesen munkába kellett állnia. Közben hegedülni tanult.
Tizenöt évesen szervezte meg első cigányzenekarát, aminek a vezetője is lett egyben. Pénzért, borért, élelemért zenéltek a környező tanyavilágban.
Tizenhét évesen szeretett bele későbbi feleségébe, Joó Ilonkába – akit háromszor szöktetett meg, mire egybe tudtak kelni –. Gyermekei korai halálával, sajnos megszakadt a vérvonala.
Az 1890-es évektől kezdték megismerni a nevét. Bejárta Európát, és több mint 300 nótát alkotott.
Korai betegségének köszönhetően, először gyógyulás céljából 1901-ben, hangversenykörútjai jövedelméből vásárolta meg a romantikus toronnyal büszkélkedő Dankó Villát és a körülötte lévő birtokot Tabdi homokbuckái között.
Házának tornyára monogramos zászlót tűzött, és itt élt két éven keresztül, mígnem állapota súlyosbodása miatt a fővárosi Rókus Kórházba nem szállították, ahol 1903. március 29-én megtért őseihez.
A kiállítás még jövő hét péntekig tart, mely minden hétköznap 9-16 óra között megtekinthető a Tabdi Könyvtárban. A szervezők szeretettel várják az érdeklődőket!
Fotógaléria:
