A statisztikák és a mindennapi tapasztalat egyaránt azt mutatja, hogy a szorongással küzdő gyerekek és felnőttek aránya egyre nő, ezért fontos megtanulnunk, hogyan oldjuk saját szorongásunkat. Mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük szorongásos tüneteinket, de miként? Erre is választ adott Mezőfi-Horváth Antónia klinikai szakpszichológus, aki november 20-án, hétfőn este a csengődi könyvtárban tartott előadást. A program a Kiskőrösi Egészségfejlesztési Iroda támogatásával valósult meg.
A szakember ismertette a szorongást leggyakrabban kiváltó okokat, a jelenség mechanizmusát és néhány szorongásoldó technikát is megosztott a hallgatósággal. A résztvevők megtudhatták, hogyan ismerjék fel, hogy félelem vagy szorongás kerítette őket hatalmába, s hogy a genetika, a családi légkör, múltbeli élmények vagy akár társadalmi jelenségek is okozhatnak szorongásos tüneteket. Rámutatott a felnőttek felelősségére is: a szorongás ugyanis tanulható, a gyerekek ebben is másolhatják a körülöttük élők viselkedését. Sok esetben gyermekkori traumára vezethető vissza egy felnőttkori szorongásos tünet, melynek feldolgozásához gyakran szakemberre is szükség lehet.
A klinikai szakpszichológus a 21. században megjelent új szorongásfajtákról is beszélt: ezek egyike például a nomofóbia, amely akkor keríti hatalmába az egyént, amikor nincs nála a telefonja vagy más ok miatt nem érhető el. A klímaszorongás egyre több fiatalt érint: kutatási adatok alapján kétharmaduk nagyon aggódik emiatt és 40 százalékuk már a gyermekvállalást is megfontolja emiatt. Gyakran társul a szorongás kényszeres zavarokkal, de a koronavírus-járvány óta a szociális szorongás is felerősödött, különösen a tinédzserek körében.
Mezőfi-Horváth Antónia kitért a pánikbetegségre is, melyet gyakran tévesen diagnosztizálnak önmagukon az emberek.
Egy-egy erősebb szorongásos tünet okozhat pánikszerű rohamot, de az viszonylag rövid idő alatt lecseng. Abban az esetben viszont mindenképpen szakemberhez kell fordulni, ha gyakoriak vagy nagyon erőteljesek a tünetek, illetve ha a szorongás miatt lemondunk dolgokról, azaz elkerülünk például bizonyos helyeket, helyzeteket. Természetesen ha szervi baj – például pajzsmirigy-probléma – vagy szenvedélybetegség áll a tünetek hátterében, akkor is szakember segítségét kell kérni.
S hogy mi segít leküzdeni a szorongásunkat?
Mint oly sok minden, ez is kontrollálható: önmagunkra figyelve felismerhetjük, amikor egy gondolatunknak érzelmi, majd viselkedésbeli következményei lesznek, s ennek még időben, a gondolatainkban megálljt parancsolhatunk. A rendszeres testmozgás igen hatásos, miként az is, ha közelebb megyünk a szorongás tárgyához, vagy ha mindennap kijelölünk egy adott időszakot kifejezetten a szorongás átélésére. Kiváló eredménnyel kezelhető a szorongás vizualizációval és olyan mindfulness-gyakorlatokkal, melyek a jelenben lehorgonyoznak minket, bevonva érzékszerveinket. Egyszóval: mi magunk is sokat tehetünk a szorongás csökkentéséért, de ha nem birkózunk meg vele, mindenképpen érdemes szakembert felkeresni – zárta előadását Mezőfi-Horváth Antónia klinikai szakpszichológus, valamint a témához kapcsolódó könyveket és hanganyagokat is ajánlott az érdeklődő hallgatóságnak.
Fotógaléria:
