Akasztón az elmúlt szezonokhoz képest jobban sikerült az őszi idény, de így is van hiányérzete az együttes vezetőedzőjének, Szrenkó Istvánnak. Az utóbbi idények őszi szezonjaiban 13 pontnál többet nem szereztek az akasztóiak. Most a 19 megszerzett ponttal a tabella 8. helyén telel az együttes. 6 győzelem és 1 döntetlen mellett 7 vereséggel zárta az őszt az Akasztó vármegyei első osztályú csapata, 23 lőtt és 29 kapott góllal. Szrenkó István vezetőedzővel tekintettünk vissza a mögöttünk hagyott őszi idényre.
Hogyan zajlott a nyári felkészülés?
A nyári felkészülésünk egy hónaposra sikeredett, mivel 15 csapatos lett a bajnokság. A rajtot előrébb hozták, így kevesebb időnk volt a felkészülésre. Szinte azt lehet mondani, hogy új csapatot kellett építenünk. Volt öt távozónk és hatan érkeztek. Minőségi játékosaink mentek el, viszont azt gondolom, hogy a bajnokság végére mind a hat új játékosunk beletette a magáét a dolgokba. Sőt, a három keceli srác Sendula Péter, Herczeg Péter, és Doszpod Tamás vezéregyéniség lett az öltözőben. Nagy Attila a rutinjával és példamutatásával erősített az együttesünkön. Ő a legidősebb játékosunk. Szinte minden edzésen részt vett. Rajta látszik a profi mentalitás, mivel játszott magasabb osztályokban is. Az egész csapatnak és főként a fiatal játékosnak a szemében egy példaképnek kellene lennie. Érkezett még Tóth Ákos is Kiskőrösről, aki akasztói és úgy gondolom, hogy ennek a fiatal generációnak egy vezéregyénisége lehet. Mind fejben, mind mentalitásban rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, hogy egy vezéregyéniség legyen Akasztón. Makó Barnabás jött még Hartáról. Ő egy olyan játékos, aki minden mérkőzésen hozta azt az átlagot, amit kell hozni. Sajnos nem tud lejárni Akasztóra edzésekre, ez néha meglátszik a védelmen, de úgy gondolom, hogy egy nagyon jó belsővédőt igazoltunk az Ő személyében, aki minden meccsen megállta a helyét és rengeteg pluszt tett hozzá a játékunkhoz.
Mik voltak a célok a 2023-24-es szezonra?
A célunk az volt, hogy az első ötben szerettünk volna benne lenni. Reális esélyünk van rá. A nyári felkészülésünk aránylag jól sikerült. Ehhez sokat hozzátettek a fiatalok. Mivel nyári szünet volt, itthon voltak, el tudtak járni edzésre. Ahogyan elkezdődött az iskola, onnantól kezdve mindig csökkent az edzéslátogatottság.
A lehetőségeink adottak, viszont kicsit van bennem egy csalódás is pár játékossal szemben. Régebb óta ismerem őket, van olyan, aki nálam kezdte a megyei egyes pályafutását és úgy érzem, hogy nem tették oda magukat kellőképpen, ahogyan kellett volna.
Mennyire vagy elégedett a csapat őszi teljesítményével?
Ez nagyon felemás, mivel az első öt csapatból négyet megvertünk, akik úgy gondolom, hogy papíron erősebbek nálunk. Viszont azok az együttesek, akik azonos szinten vannak velünk vagy gyengébb játékerőt képviselnek, azokkal nem tudtunk mit kezdeni. Ebbe belejátszik az is, hogy csak heti kettőt edzünk és nem hármat. Egy megyei egyes csapatnak hármat kellene edzenie. Ez kettőre vissza van véve, és a kettőből is csak a felére jönnek el a játékosok. Megtanultunk védekezni erősebb csapatok ellen, megtanultuk azt, hogy hogyan kell megkontrázni egy erős ellenfelet, de akkor, amikor nálunk kellene lenni a labdának és nekünk kellene irányítani a mérkőzéseket, abban sajnos gyengébbek vagyunk. Ezt is a hiányos edzéslátogatottságra vezetném vissza, hiszen még az ötven százalékot sem érjük el. Ezen kellene javítanunk. Mindenki látja a tabellát ebben a mostani szezonban, hogy nagyon szoros. Bárki meg tud verni bárkit, aki jobb napot fog ki, vagy mentálisan jobban rákészül a mérkőzésre, azok megnyerik a meccseket.
Sok volt az egyéni hibából kapott gól Akasztón ősszel. Erről mi a meglátásod?
Az első öt csapatból négyet megvertünk, viszont az azonos képességű csapatóktól sajnos kikaptunk. Ráadásul olyan gólokkal, amik egyéni hibás gólok voltak. 13 egyéni hibás gólt kaptunk. Ha ezt a 13 gólt levesszük, akkor 9-10 ponttal többünk lenne, és ott lennénk már most a dobogón. Igaz, hogy átléptük a 13 pontos határt, de ettől függetlenül ebben sokkal több volt. A szezon végére el is fogytunk. Sokszor ifjúsági játékosokkal kellett kezdenem. Van is két-három olyan játékosunk, aki nagyon sokat fejlődött. Most már bármikor bemerem őket rakni. El kellene érnünk azt, hogy minél több akasztói játékos legyen a csapatunkban, mivel volt egy-két olyan meccs, amikor azt éreztem, hogy nem érzik át a srácok azt, hogy milyen az akasztói mezt felvenni, milyen Akasztón futballozni. Lehet, hogy az öltözőbe azt mondjuk, hogy igen ezt a meccset megnyerjük és mindent megteszünk, de ezt viszont a pályára nem vittük ki. Ezeket a dolgokat csak akasztói játékos fogja átérezni. Nagyon sok szurkolónk nem bízik az ifjúsági játékosainkban, én úgy érzem. Nagyon sok visszhangja van annak, amikor egy fiatal játékosnak kezdenie kell. Meglátásom szerint igenis meg kell adni nekik a bizalmat, és biztatni kell őket. Nem az első labdaérintésnél beszólni nekik valamit, hanem igenis biztatni kellene őket, mert az akasztói gyerekek akkor fogják érezni azt, hogy szeretik őket itt.
Milyen pozitívumokkal és negatívumokkal jellemeznéd a mögöttünk álló szezont?
Egyértelműen a Soltvadkert, Jánoshalma, Kunbaja elleni győzelmeket említeném ki, de mondhatnám még a Tiszakécske II. felett aratott sikerünket is. Plusz a második fordulóban Hartán aratott győzelmünk is nagy siker volt. Azt hozzátenném, hogy nagyon régen volt már olyan, hogy a nagy rangadókon (Soltvadkert, Harta, Kiskőrös) hét pontot szereztünk.
Vereséggel kezdtük a szezont hazai pályán a Kecel ellen. Arról a találkozóról azt tudom mondani, hogy első meccs volt. Le kellett volna zárnunk a meccset már az első félidőben. Kecel aztán a végén kiegyenlített, majd találtak még egy gólt, illetve nem ismertük őket, hiszen több Pest vármegyében futballozó játékos érkezett hozzájuk a nyáron. Így nem tudtuk pontosan milyen játékerőt is képviselnek.
Negatívumként a Kecskeméti LC elleni hazai találkozónkat említeném, amely meccsen nem tettük oda magunkat teljesen, és egygólos vereséget szenvedtünk. Az a három pont nagyon hiányzik. Amit még kiemelnék az a Kalocsa elleni idegenbeli találkozónk. Azt a meccset nem is csalódásnak mondanám. Akkor voltunk megint egy olyan szériában, hogy felléphettünk volna a dobogóra, ha ott nyerünk. Eleve a védelemből már két ember hiányzott, majd a mérkőzés elején Kalocsát megjutalmaztuk egy gólpasszal. Plusz még az első félidőben két embert le kellett cserélnem. Onnan kezdődtek el igazán a negatív dolgok a csapatban. Ezt a meccset emelném ki, mert ott jött össze minden negatívabb értelemben, de még így is szorítottuk a Kalocsát. 2-1-re fel is jöttünk és utána volt ziccerünk ahhoz, hogy feljöjjünk 2-2-re. Kalocsa elment egy kontrából és végül 3-1-re kikaptunk. Úgy érzem, hogy onnan indultak el a negatív dolgok a csapatnál. Ott volt az, hogy nem értünk rá, sérülések és betegség volt. Még rásérültünk a meccs közben, plusz egy hiba, ami már a találkozó elején megpecsételte a dolgunkat. Ott éreztem azt, hogy volt egy törés a csapatban, és ez mellett volt még egy olyan mérkőzésünk a mostani bajnokságban, amikor a harmadik helyre mehettünk volna föl. És az utolsó Baja elleni találkozó, amit ha megnyertünk volna, akkor ott vagyunk az ötödik helyen. Arra a meccsre elfogytunk még jobban, ott is két egyéni hibából kaptunk gólt.
Negatívum még az is, hogy a hetedik helytől lefelé elhelyezkedő csapatok közül csak a Bácsalmást és a Hartát tudtuk legyőzni. Illetve azt is ide mondanám még, hogy nem volt két olyan mérkőzés, amikor ugyanazzal a kezdő csapattal tudtam volna felállni.
Kit vagy kiket emelnél ki a csapatból az őszi teljesítményük alapján?
Akit szeretnék elsőként megemlíteni, az Németh Zsolti kapusunk. Egész ősszel hozta azt a formát, ami elvárható tőle. Csapatkapitányunk, nagyon odatette magát az edzéseken. Most érett meg arra igazán, hogy ő legyen a csapatkapitányunk. Ha kellett rendet rakott, beszélt másokkal. Nagyon jó hozzáállása volt. Nagy Attilát szintén kiemelném, az edzéslátogatottság miatt is, mivel minden edzésen ott volt onnantól kezdve, hogy ide igazolt hozzánk. Ez a hozzáállás, illetve ahogy viszonyul a fiatalokhoz azt tanítani kellene. A három keceli játékost: Herczeg Pétert, Sendula Pétert és Doszpod Tamást az öltözőben lévő dolgokért. Feldobták az öltözőt, jó hangulatot hoztak be. Nagyon nagy szükség van erre, hiszen ha az öltözőben rendben vannak a dolgok, akkor a csapat körül is rendben van minden. Ki szeretném még emelni a hat ifjúsági játékosunkat, akik nagyon sokat segítenek az edzéseken és a meccseken is egyaránt. Név szerint: Fábián Péter, Szrenkó Attila, Szabó Ákos, Szabó Norbert, Torgyik Tamás és Szabó Márk.
Itt szeretném megköszönni a szurkolóknak az egész őszi szezonban a biztatást, hogy kijártak a mérkőzésekre. Nagyon nagy szükség van rájuk. Nagyon jó nézőszámaink vannak, a megyében az egyik legjobb. Tartsák meg jó szokásukat a szurkolóink.
Mit vársz a tavasztól?
Igazolni télen nagyon nehéz. Nem csak a játékos tud ebben dönteni most, a vezetőséggel is sokat kell egyeztetni. Én minden játékost sajnálok, akik elmennek tőlünk. Nagyon meg tudom őket szeretni, néha ez is a bajom. Jó lenne, ha ez a csapat együtt tudna maradni és tudnánk teljesíteni egy nagyon jó alapozást. Plusz hozzáteszem, hogy jó lenne, ha a minimum heti két edzés meglenne mindenkinek. Akkor lehetne olyan célunk, amit az elnök úr kimondott a záró vacsoránkon, hogy dobogósok legyünk. Nem vagyunk sokkal lemaradva. Csináltunk mi már nagyon jó tavaszt nem is olyan régen, de ahhoz igenis kell mindenki. Továbbá, ha lenne rá lehetőségünk, akkor egy-két játékost igazolnunk kell. Bízom benne, hogy az elnök úr is így gondolkodik, mert a végére elfogytunk nagyon. Egy jó tavasz csak úgy jöhet létre, ha van egy megfelelő játékosállományunk mind minőségben, mind mennyiségben.
