A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben, ahol az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján.
Kiemelték, hogy a programba bevont települések vármegyei bontású listája a hivatal honlapján (portal.nebih.gov.hu) is elérhető.
A közlemény szerint az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti.
Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat.
BÁCS-KISKUN VÁRMEGYEI KORMÁNYHIVATAL HATÁROZAT:
A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi
Főosztálya, mint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező élelmiszerlánc-biztonsági hatóság, hivatalból eljárva meghoztam a következő határozatot:
A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet (továbbiakban: R.) 8. § (5) bekezdése alapján Bácsalmás, Baja, Jánoshalma, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa Járásokban
21 napig,
2024. március 30. – 2024. április 19-ig
EBZÁRLATOT ÉS LEGELTETÉSI TILALMAT RENDELEK EL.
Rámutattak, hogy a betegség az ország keleti szomszédainál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezen felül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ez idáig 12 esetben állapították meg a veszettséget a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.
A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgásával következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.
Ezért kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről – olvasható a Nébih közleményében.
A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.
Forrás: MTI, Bács-Kiskun vármegyei Kormányhivatal
Kiemelt kép: illusztráció
