Április 11-én már a kora délelőtti órákban versektől volt hangos a csengődi művelődési ház nagyterme: az óvodás és iskolás gyerekek ünnepelték a költészetet, majd a kora esti órákban bebizonyosodott – miként azt a résztvevők megosztották egymással –, hogy a költészet életünk minden eseményéhez kapcsolható, felejthetetlen élményt nyújtva.
Az ovisok hetek óta kortárs költők verseivel készültek az ünnepre, amelyen legtöbbször Varró Dániel neve hangzott el, és néhányan verses mesékkel is megörvendeztették a hallgatóságot. Kovács Nikoletta művelődésszervező köszöntötte a szavalókat, a felkészülésüket segítő felnőtteket, valamint a közönséget és a zsűrit, majd kiemelte, hogy az idei ünnep mottója – „a vers örök” – arra világít rá, hogy emberlétünktől elválaszthatatlan a költészet. A zsűri tagjai – Dömsödi Józsefné, Mácsai Erzsébet, Németh Mihályné és Turúné Melicher Ibolya nyugdíjas óvónők – örömüket fejezték ki, hogy a kicsik lelkesen álltak ki a közönség elé szavalatukkal.
Az iskolások választott költeményei is sokszínűek voltak, és bár Petőfi Sándor népszerűsége töretlen, számos más neves költő műve is elhangzott. A zsűri – Balatonné Velez Katalin, Kerekes Gábor pedagógusok és Görög Gáborné könyvtáros – külön értékelte az alsó és felső tagozatosok produkcióit. Mindkét kategóriában osztottak különdíjat is. Az alsósok között Dömsödi Dorottya lett az első, őt Tamás Péter Bence követte, Kerékgyártó Csenge lett a harmadik, és különdíjban részesült Györgye Jázmin, valamint Kalapos Léna.
A felsősök közül a hetedikes Branstetter Levente végzett az első helyen, a második Farkas Andrea lett, és Király Gergőé lett a harmadik hely. Különdíjban Lukács Szandra részesült.
A vers gyógyír annak is, aki olvassa, aki hallgatja és esetenként annak is, aki írja – fogalmazott értékelésében Balatonné Velez Katalin. A szervezők kis ajándékkal köszönték meg minden gyerekeknek a szereplést és a felkészülésüket segítő pedagógusok, szülők, valamint a zsűri munkáját, a helyezettek emellett könyvutalvánnyal gazdagodtak.
Késő délután a könyvtárban találkoztak a versek kedvelői, akik a költemények kapcsán zenéről, a művészetek szerepéről, a mesterséges intelligenciáról és erkölcsi-filozófiai kérdésekről is beszélgettek. A találkozón a háború és béke kérdését is érintették: a helytörténeti klub vezetői, Hegyi Zsuzsanna és Földi István az első világháború 110. évfordulójához közeledve különleges kiállítási anyaggal lepte meg a résztvevőket. Olyan versesköteteket, költeményeket és dalokat mutattak be, amelyeket a katonák a vérzivatarban jegyeztek le papírdarabokra vagy küldtek haza szeretteiknek postán, illetve amelyeket családtagjaik hímeztek falvédőkre mintegy imaként. Az esti, meghitt alkalmon elhangzott szomorú, megható és komoly élmények, tréfás anekdoták is igazolták, hogy a költemény és a költő számára valóban nincsenek határok: a vers örök.
Fotógaléria:
