Mint ismeretes, az 1848-49-es szabadságharc jelentős eseménysorozata volt a tavaszi hadjárat, amely a főhadszíntéren 1849. április 2-ától május 21-éig tartott és amelyen a magyar honvédsereg óriási, ám nem teljes katonai sikert ért el. Erről az eseményről tartott vetített képes előadást Pintér István történész, nemzetőr ezredes Csengődön. Ifj. Pintér István – aki maga is történész és édesapja kutatótársa – a technika kezelésében volt segítségére.
Az előadó hosszú évek óta szenvedélyesen kutatja a szabadságharc eseményeit, kiemelkedő katonai figuráit, különös tekintettel Görgei Artúr tábornokra, a honvédsereg fővezérére. Mivel ő tette le a fegyvert Világosnál, árulónak tartották, ám Pintér István évtizedek óta ez ellen az árulókép ellen küzd.
Alaposan előkészített, térképekkel és archív felvételekkel színesített előadásában részletesen elemezte a szabadságharc egyes eseményeit, bemutatva a magyar, valamint a császári és cári haderő jellemzőit: erősségeit és gyengéit. Görgei Artúr mellett Damjanich János, Klapka György, Aulich Lajos, Dembinszky Henrik, Perczel Mór és Zichy Ödön szerepére éppúgy kitért, mint Batthyány Lajoséra és Kossuth Lajoséra vagy Tisza Kálmánéra és Tisza Istvánéra.
A tartalmas előadáson a magyar mellett a császári és cári haderő jellemzőiről is sokat megtudhattak a résztvevők, valamint arról is, hogy miért a parasztemberek állták meg legjobban a helyüket a szabadságharcban.
Kérdésekre válaszolva egyebek mellett elmondta, mi a különbség az „osztrák” és a „császári” csapatok kifejezés között, és részletesebben kitért a Kossuth és Görgei közötti kapcsolatra is.
Az előadás, amelyre más településekről is érkeztek érdeklődők, a történelem és a hadtörténet kedvelőit szólította meg elsősorban. A csataterek és hadtestek neve, az évszámok és a haderő létszáma mögött azonban emberek: fiúk, férjek, apák és testvérek voltak, akik életüket áldozták a hazáért. Erről sosem feledkezhetünk meg, ha a szabadságharc hőseiről vagy árulóiról beszélünk.
Fotógaléria:
