Valószínűleg kevesen vannak Kecelen, akik ne ismernék az Erika virágbolt tulajdonosát, aki számos helyi társadalmi területen is aktív résztvevő. Hívő katolikusként vezetőségi tagja a Kecel Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek, számos karitatív és városi kezdeményezés lelkes támogatója és előmozdítója, aki szeret és kiválóan tud is süteményeket készíteni bármely alkalomra. Erikával beszélgettünk.
Mindig is keceli voltál? A családod mennyire kötődik a településhez?
Hatvanban születtem 1974-ben, eredetileg édesapán ott élt, majd 2 éves koromban költöztünk – immár családostól – Kecelre, mivel édesanyám mindig is tősgyökeres keceli volt. Gazdálkodással foglalkoztak, így a család visszaköltözése után mi is azzal kezdtünk foglalkozni. Kecelen a Minda családként ismerik őket. Nagyon összetartó család, ezért nem volt meglepetés, hogy a rövid kitérő után hazaköltöztünk. Általános iskolai tanulmányaimat helyben végeztem, majd pincérnek tanultam, végül elvégeztem a kereskedelmi iskolát, élelmiszer- és vegyiáru szakmai képesítéssel. Férjemmel 25 éve vagyunk házasok, aki olajbányász volt sokáig, időnként külföldön is, például Irakban is dolgozott, most a foktői növényolajgyárban dolgozik. Három fiunk van, a legidősebb már dolgozik, a két fiatalabb pedig a középiskolai, valamint az egyetemi tanulmányait végzi.
Talán a legtöbben a virágboltoddal kapcsolatosan ismernek Kecelen. Mióta működik az üzlet?
Tíz évvel ezelőtt nyitottuk meg az Erika virágboltot a temetővel szemben. Szeretem a szép, kreatív dolgokat és szívesen foglalkozom is ezekkel. Fontos emberi dolognak tartom, hogy az emberek megajándékozzák egymást például virággal, és jó érzés, hogy az üzletemmel és a virágcsokrok elkészítésével mi is egy kicsit hozzájárulunk szeretteik megörvendeztetéséhez. Elvégeztem korábban egy virágkötő képzést, amelyet most lehetőségem van kamatoztatni a saját vállalkozásomban is.
Aktív tagja vagy a helyi önkéntes tűzoltóegyesületnek is. Hogyan jött ez nálad?
Már az általános iskolai tűzoltócsapatban is benne voltam annak idején, majd jöttek a közös élmények, és úgy alakult, hogy felnőttként is maradtam a tűzoltóság közelében. Olyannyira, hogy 1994-ben tűzoltóparancsnoki végzettséget szereztem Budapesten, egy egyéves képzés keretében, amit abban az időben az egész országban lányként/hölgyként én végeztem el egyedül. Így a tűzoltóság már vagy 30 éve része az életemnek. E végzettség birtokában lettem vezetőségi tagja a Kecel Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek. Emellett számos karitatív tevékenységben veszünk részt szervezőként és önkéntesként is. A rászorulók segítése mindig közel állt hozzám, nagyon tudom sajnálni az elesett, rászoruló embereket, és érzem a belső ösztönzést, hogy nekem valamit tennem kell értük.
Az elmondottak alapján igazi helyi közéleti ember vagy!
Már szüleim is, különösképpen édesanyám, igencsak aktívak voltak a városban. Édesanyám által én is úgy gondolom, hogy amennyiben valamivel elégedetlen az ember a helyi dolgokban, akkor ne csak a kritikát fogalmazza meg, hanem álljon bele ő is az ok megváltoztatásába. Tegyen meg mindent azért, hogy olyan irányba változzanak a dolgok, ahogyan szeretnénk, ahogyan jónak gondoljuk. Én ezért mindig is hajlandó voltam az időmből áldozni. Valahogy úgy érzem, hogy ott kell lennem, csinálni kell. Legfőképpen példát kell mutatni az embereknek, hogy önzetlenül is lehet tenni bármit. Ezért kb. 20 éve a helyi és az országos politika is foglalkoztat: nemcsak a helyi politika, hanem az országos közéleti kérdések is érdekelnek.
Éppen emiatt döntöttem úgy, hogy, amennyiben a keceliek is egyetértenek velem a június 9-én esedékes választásokon, onnantól aktív alakítójaként is szívesen részt vennék a keceli városvezetés munkájában, képviselőként.
