Kósa-Grimm András Kristóf és Kovács Csaba, a budapesti Nemzeti Örökség Intézetének két vezető munkatársa a Wojtyla Barátság Központ gondozottjainak szóló prezentáció keretében szolgált széleskörű betekintéssel a magyarországi történelmi emlékhelyeket illetően.
Amint elmondták, a Nemzeti Örökség Intézetének feladata a nemzeti emlékezet ápolása, a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítése, műemlékileg védett temetők működtetése és ismertebbé tétele, továbbá az országosan mintegy 6000 síremléket számláló nemzeti sírkert védelme.
Az emlékhelyek közül többet részletesebben is megismerhettek a szociális-közművelődési intézmény rászorultjai, úgymint:
A Fiumei úti sírkert – Több mint temető
Mintegy 170 éves történelmével a Fiumei úti sírkert (régen Kerepesi úti temető) mára olyan kultuszhellyé vált, mint a párizsi Père-Lachaise, ahol Molière, Chopin és Jim Morrison sírja helyett Ady, Jókai, Arany, Kossuth, Erkel, Faludy, Jancsó és Kertész Imre sírját lehet felkeresni. A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, de a temető nemzetünk nagyjainak emlékezete mellett az 1849 óta egymást váltó történelmi korszakok lenyomatát is őrzi.
Itt nyugszanak legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra nagyjai, a síremlékek jelentős része művészettörténeti érték, híres építészek, szobrászok alkotása. A sírkertben külön parcellát kaptak a művészek, a jakobinusok, az 1848-as és 1956-os forradalmak hősei, és hatalmas mauzóleum emlékeztet a pártállami idők halottkultuszára is. A gazdag növény- és állatvilágáról is ismert, arborétumnak is beillő nagy temetőkert 56 hektáron terül el. A páratlan sírkert 2016 óta áll a Nemzeti Örökség Intézete kezelésében, és fogadja immár méltó módon látogatóit.
Salgótarjáni utcai zsidó temető
Magyarország egyik legkülönlegesebb sírkertje, a budapesti Salgótarjáni utcai zsidó temető 1874-ben nyílt meg a korabeli budapesti köztemető, a mai Fiumei úti sírkert szomszédságában. 1892-ig ez volt Pest egyetlen működő izraelita temetője, amelynek viszonylag kicsiny, 4,8 hektáros területe a századfordulóra meg is telt. A pesti zsidóság elitjének végső nyughelyéül szolgáló mauzóleumok közül a legtöbbet Fellner Sándor és Quittner Zsigmond tervezte. A zsidó szimbólumok és a magyar népi motívumkincs elemeit egyesítő számos síremlék, illetve a szertartási és kapuépület a szecesszió korának hazai géniusza, Lajta Béla munkásságát dicséri.
Budapest ostroma után ide temették át a budapesti gettó halottainak többségét, ám az 1950-es évektől a temetőt már alig használták, az utolsó temetkezés az ezredfordulót követő években történt. A temető megállíthatatlannak tűnő pusztulása az 1960-as években indult el, a sírokat szinte teljesen benőtte a növényzet, a mauzóleumokat megrongálták és kifosztották, a szertartási épület kupolája az 1980-as években omlott be. A 2002-ben teljes egészében műemlékké nyilvánított temető 2016-ban került a Nemzeti Örökség Intézetének kezelésébe.
Egri vár
A vár a 16. században három részre szakadt Magyarország végvárrendszerének fontos eleme volt. Történetének leghíresebb epizódja az 1552-es év, amikor a Dobó István által vezetett várvédők sikerrel verték vissza a sokszoros túlerőben lévő török sereg ostromát. Az irodalomban is megörökített győzelem a magyar nemzeti emlékezet és hőskultusz fontos eseménye.
Mohácsi Nemzeti Emlékhely
1526 augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására. Az emlékhely 2011-ben jelentős megújuláson esett át, ekkor avatták fel az új, Szent Koronát mintázó fogadóépületet.
A muhi csata emlékműve
A középkori magyar állam az 1241-es muhi csatában szenvedte el egyik legsúlyosabb vereségét. A Batu kán vezette sereg megsemmisítő csapást mért IV. Béla hadaira. A Trauig menekülő magyar király a mongolok kivonulását követően újjáépítette a kifosztott országot. A rövid, ám pusztító mongol uralom tatárjárás néven vált a nemzeti emlékezet részévé. A magyar történelem egyik legnagyobb csapását okozó muhi csata emléke Vadász György építész és Kiss Sándor szobrász elemi erejű alkotásában tárgyiasult, melyet 1991-ben, a 750. évforduló alkalmából avattak fel. A sírhalmot szimbolizáló mesterséges dombon fakeresztek emlékeztetnek az ütközet áldozataira és a tragikus országvesztésre.
Recski Nemzeti Emlékpark
Recsk neve a XX. századi történelmünk során sajátos tartalommal telítődött, függetlenül a település akaratától. A Mátra hegység e térségében, közel Recsk községhez, a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok mintájára büntető jellegű kényszermunkatábort létesített. A mintegy1500 kényszermunkás a magyar társadalom minden rétegét képviselte. Volt közöttük munkás, értelmiségi dolgozó, a hadsereg tagja, korábbi földbirtokos, politikus. Közülük senkit sem állítottak bíróság elé, el nem ítélték őket.
Akik túlélték a megpróbáltatásokat, 1953 nyarán és őszén szabadultak. Az egykori munkatábort feloszlása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sosem létezett.
A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget. Az itt töltött, sosem feledhető évek, valamint elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak, amelyet 1991 őszén Antall József miniszterelnök avatott fel. Ezt követően a szövetség emlékparkot hozott létre a volt tábor helyén, melyet 1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök adott át. Az emlékparkban az erdőtől újra visszafoglalt eredeti területen a volt rabok visszaemlékezései alapján kirakták a tábor épületeinek alapjait, útjait. Felépült egy valósághű barakk is, melyben kiállítás található az összegyűjtött emlékekből.
Vizsolyi Biblia Látogatóközpont
Az első teljes magyar bibliafordítást 1590-ben adták ki Vizsolyban. A mű a magyar művelődéstörténet mérföldköve, a korabeli nyomdászat kiemelkedő teljesítménye. Károli Gáspár és társai időtálló munkáját bizonyítja, hogy az alkotás minden későbbi protestáns bibliakiadás alapjául szolgált. Az első kiadás egy példányát a helyi református templomban őrzik.
Nemzeti Gyászpark
Az Új Köztemető e félreeső sarka a közeli Kisfogházzal, az egykori kivégzések legfőbb helyszínével együtt nemzeti emlékhely: a magyar történelmi emlékezetre máig ható események, a második világháború, a kommunista diktatúra, 1956 és 1989 mementója.
Sajtóközlemény
Fotók: Mátyus István
Fotógaléria:
