Az elkerülő/korlátozó táplálékfelvételi zavar (ARFID) leggyakrabban gyermekkorban alakul ki és jellemzője a táplálékfelvétel elkerülése vagy a bevitel korlátozása. A betegeket nem érdekli az evés, egyfajta kötelező tevékenységként tekintenek rá. Az elkerülő magatartás oka lehet egy múltbéli negatív tapasztalat az adott étellel (pl. hányás, gyomorfájdalom), vagy az adott étel egy tulajdonságára (pl. szag, állag, íz) adott szenzoros érzékenység (PsychologyToday, a). A beteg gyakran olyan hatást kelt, mintha csak válogatós lenne, ami megnehezíti a probléma észlelését (PsychologyToday, c).
Jellemzők:
- szorongás
- OCD (obszesszív-kompulzív zavar)
- autizmus
- fogyás
- gyomor-bélrendszeri problémák
- állandó gyomorfájdalom
- szorongó és/vagy étkezési zavarral küzdő szülő
- állandó energiahiány
- állandó hidegérzet
- táplálékkiegészítőktől való függés
- félelem a fulladástól, hányástól vagy gyomorfájdalomtól
- vékony hajszálak
- töredezett körmök
- menstruáció elmaradása (PsychologyToday, c)
A ruminációt a táplálék ismételt regurgitációja (a gyomortartalom hányás nélküli visszafolyása a szájba) jellemzi, ami után a beteg újra megrágja az ételt, majd kiköpi, vagy ismét lenyeli. A regurgitációt egy böfögésszerű reflex eredményezi, amit a nyelőcső és a rekeszizom összehúzódása vált ki. A zavar leggyakrabban gyermekkorban alakul ki és összefüggést mutat az értelmi fogyatékossággal (PsychologyToday, a, b).
Jellemzők:
- fogyás
- alultápláltság
- gyermekeknél az elvárt súlygyarapodás elmaradása
- közös étkezések kerülése
- regurgitáció elrejtése, pl. kezüket a szájuk elé teszik, köhögnek
- szorongás
- stressz
- depresszió
- ingerszegény környezet
- rossz szülő-gyermek kapcsolat (PsychologyToday, a, b)
Az ortorexia kifejezést Steve Bratman orvos alkotta meg 1996-ban. Azon betegeit, főleg nőket értett alatta, akik az egészséges étkezés megszállottjai voltak. Elvi síkon az ortorexia abban különbözik az anorexiától, hogy míg utóbbira a súlygyarapodástól való félelem jellemző, addig az ortorexiások az étkezésük egészségtelen mivolta, illetve annak egészségügyi következményei miatt aggódnak. Ezt azonban a kanadai Dalhousie Egyetem kutatása megcáfolni látszik. A kutatók eredményei szerint ugyanis az ortorexiás betegeket aggasztja a testsúlyuk és a testképük, így az ételválasztást inkább ez motiválhatja, nem az egészség (Engeln, 2020).
Egyes kutatók az ortorexiát nem étkezési zavarnak, hanem az OCD (obszesszív-kompulzív zavar) egy változatának tekintik, ami a maga rögeszméivel és rituáléival az étkezésre összpontosít. Más kutatók szerint azonban az ortorexia étkezési zavar és azért mutat összefüggést az OCD-vel, mert az étkezési zavarral küzdő betegek egy része gyakran mutat valamilyen rögeszmét vagy kényszert (Engeln, 2020).
Szöveg: Kothencz Edina pszichológus, meseterapeuta
Képek: Illusztráció (Canva)
Felhasznált irodalom:
Engeln, R. (2020). Orthorexia: Healthy Eating or an Eating Disorder? PsychologyToday.
PsychologyToday (a). Eating Disorders. PsychologyToday.
PsychologyToday (b). Rumination Disorder. PsychologyToday.
PsychologyToday (c). ARFID (Avoidant Restrictive Food Intake Disorder). PsychologyToday.
