A Bócsai Boróka Citerazenekar Egyesület, fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte 2025. július 26-án Bócsán, a Hungarikum és Civil Közösségi Házban. Kísérőprogramként Tompai Ilona és Malmer Tamás bócsai művészek festményeiből nyílt közös kiállítás az emeleten, míg a rendezvényhelyszín több pontját Csordás Katalin kiskunhalasi viseletkészítő népi iparművész és fia: Szabó Árpád MMA ösztöndíjas, pliszírozó népi iparművész csodás munkái díszítették.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével többek között: Gulyás Ferenc citerakészítő, népi hangszeres előadóművész, néprajzkutató, kulturális antropológus, és Komróczki Gyula népi hangszerkészítő is.
A rendezvény fővédnöke: Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője volt, akit Lenkei Róbert, a DTKHT Fejlesztési Tanács elnöke, a Vármegyei Önkormányzat képviselője, Lezsák Sándor választókerületi kabinetfőnöke képviselt.
Az esemény kezdetén Szőke-Tóth Mihály polgármester is köszöntötte a jelenlévőket, aki beszédében kiemelte, hogy a Bócsai Boróka Citerazenekar a település hírnevét méltón képviseli a jeles eseményeken. Háláját fejezte ki az egyesület megalapításáért, köszönetet mondott barátságukért és a népi kultúra ápolásáért.
Majd Kárász István, az egyesület elnöke is köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: nagy öröm számukra, hogy az elmúlt 10 éves munkásságukat egy ilyen nagyszabású rendezvénnyel tudják megkoronázni.
A rendezvény konferátora Kovács Illés volt, aki többek között a házigazda Bócsai Boróka Citerazenekar Egyesületet is bemutatta, mely 2015-ben alakult Bócsán, a Bócsai Boróka Általános Iskola citera szakkörének diákjaiból, környékbeli általános iskolás gyermekekből, valamint felnőtt, népzeneszerető citerásokból. A zenekar nevét az általános iskoláról, illetve a település melletti ősborókásról kapta. Az évek során nemcsak a zenekar összetétele változott meg, hanem a zenekartagok által játszott zenei stílus is, hiszen a kezdeti autentikus hangzást a többszólamú citerazenekari felállás váltotta fel. 2023 áprilisában az a megtiszteltetés érte a citerazenekart, hogy a pápalátogatáson muzsikálhattak a Rózsák terén, mely életre szóló élmény maradt számukra. Az elmúlt években számos kulturális eseményen, kiállításmegnyitón, községi és városi rendezvényen felléptek, több alkalommal muzsikálhattak Szegeden; táncházakban és egyetemi közösségekben. 10 éves egyesületi működésük alatt szakmai felkészítésüket Kárász István zenekar- és művészeti vezető segítette elő. Népzenei csokraikat tájegységek szerint állítják össze: ezek között szerepel dél-alföldi, vajdaszentiványi, kalotaszegi, szilágysági, gömöri, szatmári, bonchidai és galgamenti népzene is. Megalakulásuk óta Gulyás Ferenc és Komróczki Gyula által készített hangszereken játszanak, akik együtt ünnepeltek velük ezen az alkalmon. Az egyesület legfőbb támogatója Bócsa Község Önkormányzata.
A Népzenei Gálaesten kiemelkedő citerazenekarok, népdalkörök és népzenei együttesek léptek színpadra a vármegye és az ország számos pontjáról:
Elsőként a házigazda Bócsai Boróka Citerazenekar, majd a szabadszállási Kiskun Népdalkör, mely az 1970-es évek elején alakult, Kiskun Kórus néven. Alapítója dr. Kálmán Lajos népzenekutató, Szabadszállás szülötte. Az együttes vezetését néhány év múlva Kovács Imréné szólóénekes vette át, ettől kezdve Kiskun Népdalkör néven működnek. Az évek során rendszeresen énekeltek az ország számos településén, különféle rendezvényeken. Az Országos Népzenei Minősítőkön több alkalommal ezüst és arany minősítést szereztek. A Kiskun Népdalkör 2008-ban elnyerte a Szabadszállás Város Kultúrájáért kitüntető címet. 2025. januárjában ünnepelték fennállásuk 50. évfordulóját. Egy kedves dalaikból álló válogatást és egy túrkevei csokrot hallhattunk előadásukban.
Az Ágasegyházi Boróka Népdalkör és Citerazenekar 2022-ben ünnepelte 30 éves megalakulását. Ez idő alatt több száz hazai és külföldi fellépésük volt. Tizennégy országos, illetve megyei arany minősítés és számos elismerő oklevél büszke tulajdonosai. Az együttes vezetője Nagy Tibor, művészeti vezető Kárász István. Előadásukban: bökönyi dalokat, valamint egy palócföldi dalcsokrot hallhattunk.
Az akasztói Vízkereszt Citerazenekar távlati célja, hogy a népzenét megismertessék az utókorral, hogy ne vesszen el néprajzi kincsünk. Igyekeznek repertoárjukat folyamatosan bővíteni, hogy műsoraik minél színesebbek, változatosabbak legyenek. Ezúttal egy boros csokrot és egy kalocsai összeállítást adtak elő.
A szegedi Rekecsin Együttes autentikus moldvai népzenét játszó népi formáció, akik az elmúlt évek során szerves tagjai és aktív résztvevői lettek a szegedi táncházmozgalomnak. Szívügyük a tiszta forrásból való merítkezés, így az éves moldvai missziós zenei turnék keretein belül rendre találkoznak a dallamok szülőhazájával is, amelyeket autentikus módon közvetítenek fellépéseiken, táncházi eseményeiken. Nevüket is ez alapján választották, egy moldvai falut, ahol több alkalommal személyesen is jártak az elmúlt években.
A kaskantyúi Levendula Citerazenekar mindössze két és fél éve működik aktívan, ezért előtérbe helyezik a tanulást, a fejlődést. 2022 októberében tartották meg első összejövetelüket, melyet a hagyományok ápolása, és a citerazene szeretete hívott életre. Az eltelt idő alatt több fellépésre meghívták őket, többek között: citerás találkozókra, falunapokra, családi napra és hangszerbemutató foglalkozásra. Azóta a helyi rendezvények állandó fellépői. Jó kapcsolatokat ápolnak a környék citerás együtteseivel. Erre az alkalomra egy szatmári és egy bogyiszlói csokorral készültek.
Kiskőrös Néptáncegyüttesben több korcsoportban folyik a munka. A fiatal felnőtt csoport a Kiskőrösi SZÓ-LA-M AMI-t már elvégző vagy végzős tanulókból, valamint olyan Kiskőrösön és kistérségében élő táncosokból áll, akik szeretnének a történelmi Magyarország magyar és nemzetiségi táncaiból a lehető legtöbbel megismerkedni, néptáncos életformát élni. Jelenlegi formájában a csoport 2024 szeptembere óta táncol együtt. Céljuk, hogy bekerüljenek a felnőtt együttesek országos vérkeringésébe. Művészeti vezetők, koreográfusok: Markó Fruzsina és Bőtös Banabás. Ezen az alkalmon a lányok moldvai táncokat adtak elő, majd egy kalotaszegi legényest is láthattunk a Nádas-mentéről.
A Rezeda Citerazenekar a helyi citerás népzenei műhely keretein belül működik Körösladányban. A csapat egyik legfőbb különlegessége abban rejlik, hogy a birtokukban lévő hangszereket vezetőjük, Komróczki Gyula készíti. A Rezeda Citerazenekar célja az, hogy megismertesse és megszerettesse a fiatalsággal a népi hagyományok és a népzenei értékek által nyújtott kulturált szórakozási lehetőségeket. Műsorukban kalotaszegi és dunántúli összeállítást hallhattunk.
A Vad-kerti Liliom Citerazenekar 2024 áprilisában két barátnő elhatározásából született, mára azonban több településről érkezett tagokkal bővült csapatuk. Elkötelezett hívei a magyar népzenének, és abban bíznak, hogy egyre többen ráéreznek a közös éneklés varázsára. A liliom a tisztaság szimbóluma. Vallják, hogy a népdal a bennünk lévő érzések és érzelmek legtisztább kifejezési módja, mely egybecseng Andrásfalvy Bertalan gondolataival: „A dal az emberi lélek szükségleteiből fakad, egészségének biztosítéka, betölti a lelki éhséget. Oldja a szorongást, kimondja a bánatot, megfogalmazza a gyászt, kikiáltja az örömöt, a boldogságot és a szerelmet. Ezért emberi igény, a lélek kenyere.” Műsorukban: magyarbődi és jászsági összeállítást énekeltek.
A Düvő Citerazenekar 1996-ban alakult Tiszakécskén, céljuk a tiszakécskei citerás hagyományok megőrzése és a magyar népzene továbbadása. Hangzásviláguk főképp a vonós zenekarok többszólamúságát idézi. Ennek jegyében közel két évtizede használnak basszus- és bőgőciterát is. Tagjai szabadidejükben, polgári foglalkozásaik mellett muzsikálnak. A „düvő” elnevezés a kontra és bőgő összehangolt ritmusjátékára utal, ami a közös zenélés örömének egyik szimbóluma. Szombati műsorukban galgamenti és vajdaszentiványi népzenét muzsikáltak.
A kiskunfélegyházi Pusztai Förgeteg Népi Együttes tagjai: Nagy Tünde és F-Juhász Zoltán. Tünde 5 éve kezdett el tekerőlanton muzsikálni, mestere: Vas László. Elsősorban a saját tájegység, a Dél-Alföld népzenéje, népdalai a fő irányvonal. 2024-ben a KÓTA minősítő rendszerében, országos ezüst minősítést szerzett. Zoltán 8 éve ismerkedett meg a néptánccal, 2024-ben a Népek Tánca Népek Zenéje versenyen kiemelt arany minősítést szerzett. Szívesen adnak elő gitáros, prózás, Petőfi irodalmi műsort, saját versekkel fűszerezve.
A Szalka Banda egy nagyon különleges zenekar, ahogy ők mondják, igazi „örömzenekar”. Az ifjú tagokat a sok éves barátság, a népzene, a citera szeretete és nem utolsósorban a RÓZSATÁBOR köti össze, ahol megismerkedtek és amelynek sok éve növendékei. A névválasztás arra utal, hogy egy – azóta már hagyományossá vált – mátészalkai citerás hétvégén született meg a zenekaralapítás ötlete. Abban is különlegesek, hogy rendszeres próbáik igazából nincsenek, tekintve, hogy több száz kilométerre laknak egymástól, összesen 8 helyről érkeztek (Mátészalka, Pétervására, Erdőkövesd, Ivád, Hatvan, Dabas, Nyárlőrinc és a határon túli Nagykároly). A Rózsatáborban és a citerás hétvégéken tanult, vagy hallott kedvenc összeállításokat mindenki otthon tanulja meg, azonban amikor tehetik, összegyűlnek, hogy átmuzsikáljanak egy egész hétvégét. Bócsán mezőkölpényi dallamokat játszottak, a csokrot dr. Kurucz Attila állította össze.
E jubileumi alkalmon apropóján, az ünnepi műsor végén a zenésztársak előadásában elhangzott a Sok születésnapokat vígan megélhess című dal is, melyet meghatódva és örömmel énekelt együtt a közönséggel a bócsai zenekar is.
A jubileumi alkalmat ünnepi vacsorával és közös örömzenéléssel zárták.
A szervezők ezúton is köszönik a zenei együttesek részvételét, továbbá támogatóiknak, hogy felajánlásaikkal hozzájárultak rendezvényük sikeres lebonyolításához: Lezsák Sándor, Bócsa Község Önkormányzata, Font Pincészet (Soltvadkert), Szabó Klára, Csordás Katalin, Szabó Árpád, Tompai Ilona, Malmer Tamás, Belák Sándor és Belákné Vincze Mónika, Vincze Norbert és családja, Kárász Illés és családja, Csillik Beáta, Kőhegyi Gáborné, Király László, Tarjányi Ferenc és családja, Vincze Csaba és családja, Kovács István és családja, Kárászné Csipak Klára, Kuti Tamás és családja, Oláh István és Oláhné Baksa Katalin, Csipak Vince és családja, Király Pékség.
Fotógaléria:
