A Koraszülöttek Világnapján immáron negyedik alkalommal rendezte meg programsorozatát a Bács-Kiskun Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Kiskőrösi Tagintézménye. November 17-én három helyszínen, Kiskőrösön, Soltvadkerten és Kecelen szervezett előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Kecelen, a Városi Könyvtár és Művelődési Ház adott helyet a rendezvénynek.
 
Az eseményen Majoros Aliz Edit, igazgatóhelyettes és gyógypedagógus köszöntötte a megjelent szakembereket és szülőket, kiemelve: a koraszülöttségről szóló tartalmak mellett minden kisgyermekes szülő talál szívéhez szóló és hasznos előadást, gondolatot, praktikus tanácsot. Hiszen épp ezért indították el a programsorozatot.
 
– Ez az év az, amikor már három településre is kiléptünk, mert úgy érezzük, hogy a szülőket nagyon nehéz mozgósítani. Pedig ők állnak a legközelebb gyermekükhöz, akiknek megfelelő fejlesztése nem feltétlenül csak a korai fejlesztő kollégákon múlik. A szakemberek megtanítják a szülőket adott gyakorlatokra, utasításadási módokra, ha pedig azokat otthon is gyakorolják, a fejlődés is sokkal látványosabb – mondta Majoros Aliz Edit.
A gyógypedagógus előadásában arról beszélt, milyen hatása van a tanulási folyamatokra a koraszülöttségnek, hiszen aki idő előtt születik, éretlen idegrendszerrel és éretlen szervekkel jön a világra.
 
– Az a baj, hogy a koraszülők nagyon sokszor megrettennek, hogy vége a világnak, és nagyon örülünk, hogy a védőnők, illetve a bölcsődében a kisgyermeknevelők már egyre többen irányítják hozzánk ezeket a szülőket. Éreztetve azt, hogy nincs veszve minden remény, mert igenis mindenhonnan el lehet indulni, és sosincs késő. Amikor már általános iskolásokkal találkozunk, akik koraszülöttek voltak – és nem kaptak fejlesztést –, az már egy kicsit késve van ugyan, de onnan is el lehet indulni – emelte ki a gyógypedagógus.
Gondolhatnánk, hogy ha valakinek koraszülött a gyermeke, automatikusan fordul a korai fejlesztésben dolgozó szakemberekhez, de úgy tűnik, ez egyelőre még nincs így.
 
– Nagyon jó lenne, ha ez már automatikus lenne. Az elmúlt négy évben erősödik az együttműködés a védőnőkkel, mert nyilván a korababa zárójelentésében rengeteg diagnózis már benne van, ami elegendő ahhoz, hogy bekerüljön a korai fejlesztésbe. Ha erről nem tud a szülő, akkor nyilván nem jelentkezik nálunk, mi pedig így nem tudunk róluk. A védőnők azok, akik minden gyermekről tudnak, és jelzéssel élnek felénk. Ennek köszönhetően az elmúlt két évben közel megháromszorozódott a korai fejlesztésbe kerülők száma – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: bölcsődékbe is kimennek, ha egy kisgyermeknevelő jelzi, hogy valami elmaradást tapasztal egy gyermeknél a kortársakhoz képest. Persze az ott kapott fejlesztés mellett várják a szülőket az intézményben, ahol tanácsadást, újabb gyakorlatokat kapnak, amit tudnak otthon alkalmazni.
 
A keceli esemény előadói között volt logopédus (Farkas Ildikó – Nyelvi fejlesztés szerepe a beszédfejlődésben), ugyanis a tapasztalatok szerint a megkésett beszédfejlődés egyre több gyermeket érint. Kecelen központi téma volt a dackorszak, ami minden szülő életét megnehezíti. Erről tartott előadást Kürti Rebeka, a Kiskőrösi Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa, „Dacos, hisztis, feszült? – és egyéb okok a heves reakciók mögött” címmel.
Rebeka elmondta, munkája során – szakértői bizottsági tevékenységben – tanulási nehézség fennálltát vizsgálják a gyermekeknél. Ebből kiderül, szükséges-e számukra fejlesztőpedagógiai megsegítés az óvodában vagy az iskolai tanulmányaik során. Ezen felül nevelési tanácsadás keretében a gyerekek elakadásaival foglalkoznak. Ez lehet pszichés vagy társas elakadás, amelyekkel a gyermekek küzdenek mindennapjaik során az iskolában, otthon, társaik vagy akár barátaik között. A szakszolgálatnál ezekre a problémákra igyekeznek személyre szabott megoldást találni.
 
 
– Azt látom és tapasztalom, hogy nagyon sok gyerek mutat heves érzelmi reakciót a mindennapok során, ám nagyon sok szülő és pedagógus nem egészen tudja, hogy mi is állhat emögött. Ezért tartom fontosnak azt körüljárni, körülírni, hogy mennyi minden is állhat egy-egy dühkitörés, egy hiszti jelenet, egy dacos folyamat, lehangoltság mögött. Milyen okai vannak, milyen háttere lehet, és mi az, amivel esetleg meg tudjuk őket segíteni. Mi az, amit otthon tehetünk, mert az, hogy szakemberként mit tehetünk, számunkra adott a munkafolyamat során. A szülők, pedagógusok sokszor eszköztelennek érzik magukat. Megmutatom, milyen – akár nagyon egyszerű – módszerekkel lehetnek a gyermekek segítségére – foglalta össze interaktív előadását Kürti Rebeka, pszichológus.
 
És ha már a koraszülöttek világnapjára esett a rendezvény, Majoros Aliz Edit, gyógypedagógus tartott előadást arról – „Meglassúbbodott fejlődés vagy fejlődési elmaradás” címmel–, miért kiemelten fontos a koraszülöttséggel, illetve ennek hatásaival foglalkozni, valamint arról, mit tud nyújtani a Kiskőrösi Járásban élő családok számára a Bács-Kiskun Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Kiskőrösi Tagintézménye.
 
A program egy kötetlen kerekasztal-beszélgetéssel zárult, középpontban a koraszüléssel, az érintett szülőkkel, akik már ezen túl vannak, és azokkal is, akik most kerültek ebbe a helyzetbe. Hangsúlyos szerepet kaptak azok a szülők, akiknek ma már felnőtt gyermekeik vannak, de koraszülötten jöttek a világra. Ők azok, akik támaszt tudnak nyújtani a mostani koraszülőknek abban, hogy nincsenek egyedül ezen az úton.
 
Ennek a beszélgetésnek volt az egyik moderátora a négygyermekes Suhajda Réka Anna, aki nemcsak mint szervező, a szakszolgálat logopédusa, hanem, mint koraszülő vett részt.
– Nekem mindig nagy élmény ez a nap. Valahogy mindig, amikor erre a napra készülök, akkor újra és újra átélem a saját élményeimet. Két gyermekem született hamarabb, egyikük a 31., másikuk a 34. hétre. Úgyhogy ilyenkor nagyon mélyen tudok azonosulni azokkal az édesanyákkal, akik most éppen ebben az élethelyzetben vannak – mondta a Kecel Médiának Réka.
 
– Nagy öröm nekünk, hogy a mai napon az országos rendezvényekhez tudunk csatlakozni. Azt hiszem, az egyik legfontosabb célja ennek a mai eseménynek pontosan az, hogy egy kicsit az édesanyáknak erőt adjunk, hogy akik most ebben az élethelyzetben vannak, érezzék azt, hogy nincsenek egyedül ezen az úton. A szakembereknek pedig valamit megmutatni abból, hogy mi is az, ami egy édesanyában, egy családban ilyenkor végbemegy. Mert ennek majd később, amikor már óvodás, iskolás lesz a gyermek, még akkor is ott vannak a hatásai. Úgyhogy én a mai nap fő feladatának azt látom, hogy a szakemberek, a szülők megosszák egymással érzéseiket, tapasztalataikat, tudásukat, kérdéseiket, ezáltal jobban megértve egymást.
 
Szöveg: Csenki Csaba
Fotók: Varga Eszter
Forrás: Kecel Média Facebook oldal
MEGOSZTÁS
Írta: vira