Új CT és MR Kiskunhalason: húszéves terv vált valóra a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban, ahol 2026. október 30-án ünnepélyesen átadták a korszerű diagnosztikai berendezéseket és a felújított vizsgálóhelyiségeket. A több mint 1,6 milliárd forintos beruházás a térség mintegy 130 ezer lakosának egészségügyi ellátását javíthatja. Az ünnepségen dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter is beszédet mondott, aki a várakozási idők csökkentésének és az egészségügyi dolgozók megbecsülésének fontosságát hangsúlyozta.
A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház, a Szegedi Tudományegyetem Oktatókórháza ünnepségén az egészségügyi ágazat országos és térségi vezetői, közéleti szereplők, önkormányzati vezetők, valamint az intézmény munkatársai vettek részt.
A meghívott vendégek között jelen volt dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, dr. Buga László, a járó- és fekvőbeteg-ellátásért felelős államtitkár, dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, dr. Drexler Donát, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának elnökhelyettese és orvosigazgatója, valamint dr. Zentai Attila, az Országos Mentőszolgálat dél-alföldi regionális igazgatója.
Az eseményen részt vett továbbá dr. Óvári Csaba, a Bács-Kiskun megyei oktatókórház főigazgatója, Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere, Kuris István László alpolgármester, valamint országgyűlési képviselők, egészségügyi szakemberek és egyházi vezetők is.
Húsz évet kellett várni a fejlesztésre
Dr. Suhajda János, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház főigazgatója köszöntőjében történelmi jelentőségű eseménynek nevezte a két új diagnosztikai berendezés átadását.
Mint elmondta, a fejlesztés egy mintegy húsz éve megfogalmazott terv megvalósulását jelenti. A kórház régóta szerette volna elérni, hogy a korszerű MR-diagnosztika helyben is rendelkezésre álljon, miközben a korábbi, elöregedett és túlhasznált CT-készülék cseréje is időszerűvé vált.
A főigazgató szerint a beruházás nemcsak Kiskunhalas, hanem a környező települések lakossága számára is előrelépést jelent. A kórház mintegy 130 ezer ember ellátásában játszik szerepet, a fejlesztés pedig a tágabb térség diagnosztikai várakozási idejének csökkentéséhez is hozzájárulhat.
Beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézmény évente több mint 22 ezer fekvőbeteget lát el, akik összesen több mint 100 ezer ápolási napot töltenek a kórházban. A járóbeteg-ellátásban évente mintegy félmillió betegmegjelenést kezelnek.
dr. Suhajda János köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek a beruházás megvalósításában, és külön megemlítette az intézményt támogató alapítványok és önkéntesek munkáját.
A Csigaház Alapítvány közreműködésével az elmúlt napokban több mint 90 művészeti alkotás került a kórház különböző szintjeire. Az új CT–MR-részleg várójában 13, halasi csipkét ábrázoló fotóból álló állandó kiállítás is helyet kapott.
A főigazgató, aki egy éve vette át az intézmény irányítását, hangsúlyozta: célja továbbra is olyan kórház működtetése, ahol jó dolgozni, és ahol a betegek megfelelő ellátást kapnak.
Beszéde végén annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben a betegek akár néhány napon belül, vagy bizonyos esetekben már az időpontkérés napján hozzájuthatnak a szükséges CT- vagy MR-vizsgálathoz.
Hogyan valósult meg az 1,62 milliárd forintos beruházás?
A kiskunhalasi fejlesztés az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) koordinálásával, kormányzati forrásból megvalósuló országos CT- és MR-eszközcsereprogram része.
Az OKFŐ hivatalos tájékoztatása szerint a beruházás teljes költsége bruttó 1 620 047 965 forint volt. Ez az összeg nem kizárólag a két diagnosztikai készülék beszerzését, hanem a működésükhöz szükséges infrastrukturális fejlesztéseket is magában foglalja.
A kórházban már mintegy húsz évvel ezelőtt felmerült az MR-berendezés beszerzésének igénye. A jelenlegi fejlesztés első látványos eredménye az új, 128 szeletes CT-készülék 2026 eleji telepítése volt. Ezt követte az MR-berendezés érkezése, amelyet 2026. augusztus 26-án szállítottak Kiskunhalasra Németországból. A nagy tömegű, speciális szállítást és telepítést igénylő készüléket szakemberek helyezték el az előkészített helyiségben.
A telepítés után következett az összeszerelés, a műszaki beállítások elvégzése, a próbaüzem és a személyzet felkészítése.
A beruházás során a diagnosztikai részleg helyiségeit is korszerűsítették. Az építési és műszaki munkálatok többek között a sugárvédelmi kialakítást, a fűtési és hűtési rendszerek modernizálását, az elektromos hálózat megfelelő kiépítését, az új burkolatokat és a berendezésekhez szükséges bútorzatot érintették.
Az OKFŐ október 15-én már beszámolt a fejlesztés megvalósulásáról, az ünnepélyes átadásra pedig október 30-án, azaz ma délelőtt került sor.
A beruházás célja a diagnosztikai kapacitás bővítése, a vizsgálatok elérhetőségének javítása és a várakozási idők csökkentése.
Mit tudnak az új berendezések, és miért kerülnek ilyen sokba?
A CT és az MR egyaránt a test belső szerkezetének részletes vizsgálatára szolgál, működésük és felhasználási területük azonban jelentősen különbözik.
A CT (komputertomográf) röntgensugárzás segítségével készít rétegfelvételeket a szervezetről. Különösen fontos szerepe van a sürgősségi ellátásban, a baleseti sérülések, belső vérzések, tüdőbetegségek és számos más elváltozás gyors felismerésében.
A Kiskunhalasra telepített új, 128 szeletes CT a korábbinál korszerűbb képalkotást tesz lehetővé. dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter beszédében kiemelte, hogy a berendezés pontosabb képalkotás mellett kisebb sugárterheléssel is képes vizsgálatokat végezni. Az MR, más néven MRI (mágneses rezonanciás képalkotás) ezzel szemben nem használ röntgensugárzást. Erős mágneses tér és rádióhullámok segítségével készít részletgazdag felvételeket, különösen a lágyrészekről. Az MR fontos szerepet játszik például az agy és az idegrendszer, a gerinc, az ízületek, a szalagok, valamint bizonyos daganatos és belszervi elváltozások vizsgálatában.
A készülékek magas ára több tényezőből adódik. A rendkívül összetett képalkotó technológia, a nagy teljesítményű számítógépes rendszerek, a speciális alkatrészek és a szigorú biztonsági követelmények egyaránt jelentős költséget jelentenek.
Az MR esetében különösen költséges az erős mágneses rendszert tartalmazó berendezés, annak hűtése, telepítése és karbantartása. A CT esetében a röntgencső, az érzékelőrendszer, a gyors adatfeldolgozás és a sugárvédelmi követelmények növelik a költségeket. Ráadásul egy ilyen készüléket nem elegendő egyszerűen elhelyezni egy vizsgálóhelyiségben. A működtetéshez megfelelő elektromos, hűtési, biztonsági és informatikai infrastruktúra, valamint folyamatos szervizháttér szükséges.
Miért kell sokszor heteket vagy hónapokat várni egy CT- vagy MR-vizsgálatra?
A hosszú várakozási idő nem feltétlenül abból adódik, hogy maga a vizsgálat különösen bonyolult. A képalkotó diagnosztika kapacitását egyszerre határozza meg a rendelkezésre álló berendezések száma, a működtetésükre fordítható idő, a szakemberek létszáma és a vizsgálatok iránti igény.
Egy CT-vizsgálat képalkotási része gyakran néhány perc alatt elkészülhet, a beteg előkészítése, az esetleges kontrasztanyag beadása és a vizsgálat utáni teendők azonban további időt igényelnek.
Az MR-vizsgálatok rendszerint hosszabbak: egy vizsgálat általában 20–60 percig tart, összetettebb esetekben ennél lényegesen tovább is eltarthat. A betegnek közben mozdulatlanul kell feküdnie, mert a mozgás ronthatja a felvételek minőségét.
A vizsgálatokhoz képzett radiográfusokra, szakasszisztensekre és radiológus szakorvosokra is szükség van. A képek elkészítése ugyanis csak az első lépés: azokat szakorvosnak kell kiértékelnie, majd leletet készítenie. A sürgős, életveszélyes állapotú betegek vizsgálatai elsőbbséget élvezhetnek, ezért az előre tervezett vizsgálatok időpontjai a rendelkezésre álló kapacitásokhoz igazodnak.
Mindez azt jelenti, hogy egy új berendezés önmagában még nem szünteti meg a várólistákat. Ehhez megfelelő számú szakemberre, elegendő finanszírozott vizsgálatra és jól megszervezett betegellátásra is szükség van.
A kiskunhalasi fejlesztés ugyanakkor különösen fontos előrelépés, hiszen az MR-vizsgálatok helyben történő elérhetővé válásával sok beteg számára csökkenhet az utazási kényszer, a térség diagnosztikai kapacitása pedig bővülhet.
Hegedűs Zsolt: nem a gépek átadása, hanem az időben elvégzett vizsgálatok jelentik az igazi eredményt
Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a korszerű diagnosztikai eszközök beszerzése fontos, de az egészségügyi ellátás eredményességét elsősorban a betegek szempontjából kell értékelni.
A miniszter szerint Magyarország a CT- és MR-készülékek számát tekintve az Európai Unió utolsó harmadában helyezkedik el, ugyanakkor a CT-berendezések kihasználtsága alapján az első harmadba tartozik.
Ez azt jelzi, hogy a rendelkezésre álló készülékeket rendkívül intenzíven működtetik. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a 2027-es költségvetési javaslatban 510 milliárd forint egészségügyi többletforrással számolnak.
Ebből a tervek szerint 20 milliárd forintot CT- és MR-berendezések beszerzésére, további 4 milliárd forintot pedig a képalkotó diagnosztikai vizsgálati kapacitás bővítésére fordítanának.
A miniszter bejelentette azt is, hogy a tervezett többletforrásból 192 milliárd forintot az egészségügyi szakdolgozók és a kórházi háttérdolgozók béremelésére szánnak, ami átlagosan 15 százalékos emelést jelentene.
Hegedűs Zsolt hangsúlyozta: a modern infrastruktúra önmagában nem elegendő, hiszen a készülékeket működtetni kell, a vizsgálatok elvégzéséhez és kiértékeléséhez pedig megfelelően képzett szakemberek szükségesek.
A tárcavezető kitért a betegelégedettség mérésének bevezetésére, valamint a regionális egészségügyi együttműködések fejlesztésére is. Mint elmondta, olyan ellátórendszer kialakítása a cél, amelyben az intézmények egymást segítve működnek, a betegek pedig időben jutnak hozzá a szükséges vizsgálatokhoz és kezelésekhez.
Egyházi áldást is kaptak az új diagnosztikai eszközök
Az ünnepségen Fülöp Ernő katolikus főszékesegyházi plébános, apát, kanonok, irodaigazgató, mondott áldást az új berendezésekre, a kórház dolgozóira és a betegekre.
Imádságában azt kérte, hogy az orvosok és munkatársaik tudása, gondoskodása, valamint az új diagnosztikai eszközök segítsék a betegségek felismerését és a gyógyulást. Az áldás során külön megemlékezett az orvosokról, ápolókról és mindazokról, akik a betegek gondozásában részt vesznek.
Az ünnepség zárásaként a meghívott vendégek a sajtó képviselőinek kíséretében megtekintették az új CT- és MR-berendezéseket, valamint a felújított diagnosztikai részleget.
A fejlesztés jelentősége a következő hónapokban a mindennapi betegellátásban mutatkozhat meg igazán. A térség lakói számára a legfontosabb eredmény az lehet, ha a korszerű vizsgálatok helyben, könnyebben elérhetővé válnak, és a diagnózisra váró betegek rövidebb idő alatt juthatnak hozzá a szükséges ellátáshoz.
Fotógaléria:
