A mai napon egy 65 éves eseményre emlékezünk, hiszen 1952. 08. 14. napján szenvedett balesetet Marcel Loubens, barlangász. Az ő elkötelezettsége és elszántsága tiszteletére és mások, akik a Föld mélyének kutatása során elhunyt barlangászok emlékére, ezen napon tartják világnapjukat a barlangok kedvelői.
A világnap kialakulásának története, avagy Marcel Loubens élete:
Loubens fiatalon már 13 éves korától szeretett volna Norbert Casteret mellett barlangkutatásokban részt venni. A kívánság valóra váltása 1940-től vált lehetségessé, amikor a hatalmas Arbas hegy rejtelmeinek feltárásába kezdhettek együtt. A Pireneusok barlangjait kutatva több nevezetes franciaországi feltárásban is részt vettek. 1941 és 1947 között a Femme Morte-barlang kutatásakor megsérült 230 méteres mélységben. A veszélyek és sérülése sem tántorította el és 1947. augusztus 3-án 446 méter mélységben elérte a barlang fenekét, ez a mélység Franciaország legmélyebb függőleges aknabarlangjának meghódítását jelentette.
Életét azonban fiatalon kettétörte a Pierre-Saint-Martin barlangban 1952. augusztus 14-én történt balesete. Loubens dolgozta ki a mély kürtőkbe való, egyébként igencsak veszélyes leereszkedés legbiztonságosabb technikáját, így a barlangászat úttörőjének tekinthetjük. A francia kutató a zsombolyok, azaz a több száz méter mély aknabarlangok avatott szakértője volt. Több ilyen barlangot tárt fel, életét is egy víznyelő szifon feltárása közben vesztette. A barlang bejárati aknarendszerében drótkötél és elektromos csörlő segítségével mozogtak a kutatók. A barlangból felfelé jövet a drótkötelet testhevederjéhez rögzítő saru csavarja meglazult és Loubens tehetetlenül visszazuhant az üregbe. Tízméteres zuhanás és harmincméteres gurulás, kőről kőre való ütődés után Loubens még harminchat órát élt mielőtt szervezete feladta a küzdelmet. Kutatótársai segítségére siettek, de már nem tudták őt megmenteni.
A francia szpeleológus, azaz barlangkutató emlékének és munkásságának tiszteletére Magyarországon, Miskolcon bejegyzett barlangkutató egyesület nevet változtatott, s azóta a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület nevet viseli. Budapesti Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai emléktáblát helyeztek el 1966-ban a solymári-ördöglyukban.
Hazánkban több barlang és barlangrendszer található, mégis a leghíresebb az Aggteleki barlangrendszer. A Baradla–Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Természetes bejárata ősidők óta nyitott, már a neolitikum embere is menedékre talált itt. Az Aggteleki-karszton több bejárata is van. Teljes hosszúsága a Szlovákiában nyíló 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában nyílik. A Jósvafő községig húzódó főág hossza 7 km. Az átlag 10 m széles, 7–8 m magas sziklaalagút, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A barlangban változatos színű és formájú, páratlanul szép cseppköveket csodálhatunk meg. Talán a leglenyűgözőbb része a kiváló akusztikájú Hangverseny-terem, amelyben rendszeresen tartanak koncerteket és hangversenyeket.
Felhasznált irodalom: wikipedia.hu
