Október közepén a Kecskemétfilm Kft egyik munkatársa, Szabó Zsanett látogatott el a bócsai Boróka Könyvtárba. A megyei Katona József Könyvtár jóvoltából megvalósuló előadáson a Könyvtármozi keretein belül a 7. osztályt avatták be a 3D-s mesék gyártásába. Emellett betekintést nyerhettek abba is, hogy hogyan készültek régebben a mesék.
Első körben megnézhettek egy régi készítésű Magyar Népmesék részt (Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack). Majd ehhez kapcsolódva lépésről lépésre megismerkedtek a rajzfilmkészítés fortélyaival.
Ilyen fogalmak kerültek elő, mint „képes forgatókönyv”, „karaktertervező”, „háttértervező” — ezek mind fontosak egy-egy rajzfilm elkészítésekor. Aki összerakja, az a vágó, aki felveszi a képeket, az az operatőr, aki pedig mindenek fölött áll, az a rendező.
A gyerekek technikai titkokat is megtudtak: ki hinné, hogy 24 állóképre van szükség másodpercenként ahhoz, hogy a szemünk összefüggő mozgásként érzékelje. Így egy nagyjából 10 perces meséhez, mint a magyar népmesék, több mint 8000 állóképre van szükség, ami időben féléves munkát is jelenthet.
Mint Szabó Zsanett elmesélte, ma már elsősorban nem papíralapú módszerrel készülnek a mesék, hanem számítógépes technikával. A Kecskemétfilm Stúdió 2008 óta készít így animációs filmeket. Ezzel a módszerrel készült a másik két mese is amit, az előadó hozott magával. Az egyik a Kecskemétfilm stúdió új sorozatának A Cigánymeséknek egyik része: Káló a cigány legény, illetve Lázár Ervin Négyszögletű Kerek erdő meséi közül Maminó, a kicsi zöld Tündér.
Külön módszer alakult ki a 3D-s figurák elkészítéséhez. Először is elkészítik az adott karakter csontvázát, majd mintha gyurmából formáznák, jön az alak, az arc és a ruha. Az sem titok immár, hogy maga a rajzolási folyamat attól, hogy számítógépen készül, nem lesz sokkal egyszerűbb. Jobbára csak a digitalizálás (vagyis a fényképek számítógépbe történő befényképezése) marad ki az elkészítési folyamatból.
Ez volt tehát a (film)kulissza — és a mögötte rejlő titkok, Bócsán.
Káposzta Lajos
