– Ettől, vagy épp ezért van egyensúlyban a vadgazdálkodás!
Egy vadásztársaságnak, mint vadgazdálkodást végző szervezetnek, komoly kötelességei, ezzel együtt kiadásai és bevételei vannak. A vadász lét nem olcsó mulatság, hiszen a lelövendő apró- és nagyvadat „meg kell termelni”.
A saját tagság mellett mások is kiülhetnek a lesre vagy részt vehetnek a közös hajtáson. Több esetben is előfordul, hogy a korszerű vadgazdálkodás szabályai szerint eljárva külföldi vendégvadászok érkeznek. Ennek voltam tanúja jómagam is: a nyár végén néhány napon át hat osztrák puskás ember járta a határt a bócsai kísérőkkel, hogy meglőhessék életük őzbakját. Vajon mennyiért és hogyan? — többek között erről kérdeztem a soltvadkerti Haskó Ferenc vadászmestert.
Igen, jelenleg Soltvadkerten élek, de valójában Kisbócsán nőttem fel és a szívem is odahúz — mosolyog az amúgy ügyes kezű asztalosként közismert vadász. Röviden összefoglalva azért fogadunk külföldi vadászokat, mert egyrészt elbírja a vadállomány, másrészt jelentős bevételt hoz a társaságnak.
-Mit kell tudnunk a területről?
-A bócsai Hubertus Vadásztársaság 7200 hektáron végez vadgazdálkodást, ami jó közepes méretű területnek mondható. Viszont nehezíti a helyzetet, hogy sok a lekerített rész: kacsatelepek, gyümölcsösök, ahol nem szabad lőnünk.
-És a vadállomány? Tudjuk, hogy az aszály jelentős többletfeladatokat ró a társaságra: ha nincs víz, elmegy a vad…
-Vadállomány szempontjából jók vagyunk: vaddisznóból évente 40-50 lövés esik, gímszarvasból 8-9, dámvadból 9-10, őzből 110. Emellett van apróvadunk is: nyúl és fácán. És való igaz: sokat kel tenni azért, hogy ez az állomány itt jól érezze magát. Évente 300 mázsa kukoricát, ezen kívül jó minőségű szálas takarmányt és több mint ezer mázsa lédús almatörkölyt helyezünk ki az etetőkbe. Hetente két alkalommal pedig fúrott kútról itatjuk a vadat. Három hivatásos vadász (vadőr) végzi ezt a munkát.
-Lehet-e tudni, mekkora kárt okoztak az aszály idején a nagyvadak a mezőgazdaságnak?
-Az aszály idejére a nagyvad visszahúzódik az erdős területekre és így nem okoz kárt.
A szárazság a vadaknak szánt takarmányban okozott kárt.
-Mit jelent ebben a helyzetben a külföldi vendégvadászok érkezése?
-Elmondhatom, hogy a fő árbevétel az őz vadásztatásból van, akik leginkább őzre jönnek. vendégvadászok. Ők leginkább visszatérő német és osztrák vadászok: 3-5 fő jön a tavaszi szezonnyitóra, most pedig 6 osztrák érkezett.
-Hogy történik a vendégek fogadása és kísérése? Az emberekben talán az él, hogy ilyenkor sok részeg külföldi jön, lűdöznek, aztán rengeteg pénz dől. Holott én másnak voltam itt részese…
-Először is el kell mondanom, hogy ez egy egymást fenntartó dolog: a vendég azért jön, mert jó ellátást és kiváló vadászati lehetőséget kap, mi pedig azt a pénzt teljes egészében visszaforgatjuk a vadállomány fejlesztésébe. Minden hivatalosan történik: ők odahaza vadászvizsgával rendelkező emberek, a dokumentumokat mi ellenőrzés céljából kötelezően bekérjük tőlük. De a részletekről talán kérdezd meg őket, itt is vannak már!
Az ajtón ekkor lépett be a megfáradt, de lelkes osztrák csapat és magyar kísérőik.
A vendégek átlagéletkora 70 fölött volt, de ahogy ezek az öregurak élményeikről meséltek, visszafiatalodtak vagy 20 évet!
Franz Fechter, a vezetőjük így lelkendezett:
Én minden évben jövök Magyarországra, de a legjobban ez a Bócsa és Soltvadkert környéki vidék tetszik. Illetve talán nem is a táj, hanem inkább az emberek. Sokan beszélnek németül, ismernek minket, tudják, mit szeretünk.
-Hogyan zajlik a vadászat?
-Kivisznek minket a területre, és cserkelve vadászhatunk. Emellett a lesről is lőhetünk. Kísérőt kapott mindegyikünk. És persze ami nekünk nagyon fontos: minden hivatalos, hisz jó előre vadászjegyet váltanak nekünk. Nem árt a biztonság.
-Mi lesz az elejtett őzbakokkal?
-A nagy érték számunkra a trófea, amit majd kikészítve, elbírálva megkapunk. A hús itt marad, de azt mi már megettük előre (nevet). A trófeának nem csak a súlya és a formája az értéke, hanem a hozzá fűződő emlékek és élmények is.
Hozzá kell tennünk, hogy nem csak a vendéglátók tudtak németül, de a vendégek is magyarul: Richard Soos bácsi eredetileg erdélyi szász. Akit 1944-ben telepítettek ki Ausztriába. Nyelvünket még gyerekkorában, Horthy Miklós iskolájában sajátította el. Azóta is szépen használja, immár nyolcvanévesen… Büszke itt elejtett őzbakjaira és szívesen jön jövőre is.
Végül el kell mondani azt is, hogy a vadásztatás, a vadásztársaság vezetése nem konfliktusmentes. Haskó Ferenc az ősz folyamán lemondott tisztségéről, átadva a stafétabotot a fiatalabb generációnak. Tavasszal őket kérdezzük elképzeléseikről és a vadásztársaságról.
Káposzta Lajos
