Nem tudatosan és nem kellő biztonsággal használják a kamaszok a rendelkezésükre álló technológiai eszközöket – derül ki 21. Századi Oktatásért Alapítvány felméréséből, amelyben 25 innovatív iskolában mérték fel a 13-18 éves tanulók digitális kompetenciáit.
A kutatásban 2700 tanuló vett részt, akiknek például álhíreket kellett felismerniük, az online vásárláshoz szükséges bankkártya-adatokat kellett leolvasniuk, valamint ki kellett választaniuk a megfelelő kommunikációs platformot egy videó megosztásához vagy egy várható dolgozattal kapcsolatos kérdésfelvetéshez.
A felmérés eredményei szerint a diákoknak főként az okoz fejtörést, ha a világhálón kell válaszok után kutatniuk, majd mérlegelni és értékelni a találtakat. A célzott internetes keresés, az adatfeldolgozás és az álhírek felismerésének képessége a tesztet kitöltő intézmények mindegyikében fejlesztésre szorul. A problémamegoldás, a biztonság, a tartalomelőállítás és a kommunikáció területén jobb, átlagosan 50 százalék feletti eredmények születtek.
Kiderült az is, hogy a diákok a tanult megoldási sémákkal ugyan jól boldogulnak a digitális térben, ugyanakkor könnyen el is vesznek, ha olyan problémával találják szemben magukat, amelyre kreatív és újszerű módon kellene reagálniuk. A fiatalok komfortosabban érzik magukat az online kommunikáció és a csoportmunka megoldásoknál, tisztában vannak a hagyományos informatika órán megismert irodai programok funkcióival is, azonban a programozási feladatok és a szerzői jogok kérdésköre már némi fejtörést okozott nekik.
Az eredmények alapján jobban kellene hangsúlyozni a biztonságos eszköz- és internethasználatot, valamint a személyes adatok védelmének fontosságát és lehetőségeit is – hívták fel rá a figyelmet.
Szentkuti Gabriella, a – felmérést megrendelő – Microsoft ügyvezető igazgatója szerint nem elég beleszületni a technológiai forradalomba, a digitális kompetencia tanult és folyamatosan fejlesztendő képesség, amely a kormányzat, az oktatási intézmények és az infokommunikációs iparág közös felelőssége és érdeke. A cég ezért az Innovatív Iskola és Innovatív Pedagógus Program keretében szemléletformáló módszertannal, célzott képzésekkel és önértékelési rendszerrel is segíti az intézmények digitális transzformációját.
Forrás:MTI
