Augusztus közepén rendezték meg a XXIII. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémiát. A Honismereti Szövetség, a Baranyai Honismereti Egyesület és a Várbaráti Kör szervezésében gyűltek össze a Kárpát-medencéből az érdeklődők Szigetváron.
-Hirdetés-
Előadások, korreferátumok, tanulmányutak, közös főzések és fegyverbemutató is volt az akadémia idején.
A Vár Dzsámiban Végső István kiskunhalasi történész, a Honismereti Szövetség titkára is tartott előadást, Néhány gondolat a halasi- és pásztorételekről címmel.
A pásztorételeknek nevezett finomságokat még a gyerekek is fennhangon szokták felsorolni: gulyás leves, birkapörkölt, stb. Ám az, hogy a pusztán dolgozó pásztorok mit is ettek a valóságban, már kevesebben tudják. Valójában a ma ismert “pásztorételek” a paraszti- és a polgári konyhák étkei voltak. A juhászok, gulyások, csikósok, kondások inkább tejes-, gabona- és száraztésztás ételeken éltek a cserény mellett. Húst kevesebbet ettek, mert nem is igazán jutottak hozzá, legalábbis törvényesen nem. Mi is az a tarhó vagy a dögkocsonya, erről is szó esett az előadáson. Hogyan szerezték a pásztorok az ételt, és miként lehetett tárolni azokat a külterületen? Mire volt jó a pásztortűz? Ezekről beszélt a halasi előadó, majd kitért a csak helyben közismert savanyú májra, és még néhány kunsági specialitásra.
V.I.
