Látszik, hogy dolgozó ember udvarába érkeztem: ládák, kaptárok, tartályok, köztük kóracél. — Tán borászattal is foglalkozik? — kérdezem. Nem, ezekbe is méz kerül majd. Csak éppen nem hűteni kell, hanem melegíteni, ha belekristályosodik a méz.
Szóval Láng Lajos méhésznél vagyok, Bócsa központjában. Pedánsan elém készíti az elmúlt 50 év dokumentumait, méhészkedésének írott emlékeit. Amíg lapozgatok, egyre csak mesél: az 500 méhcsaládról, kaptárokról, műlépről, tanfolyamokról… Megtudom, hogy a kristályosodás egy természetes folyamat, és 3-6 hónapon belül olyan mézeknél következik, melyek alapanyaga keresztes virágú növény. Ez vidékünkön a repce és a mustár. Kristályos formában viszont nem csurog ki a tartályból és nem lehet eladni. Az akácméz pedig attól különleges, hogy évekig folyós marad. — „Eddig mindig sikerült kiváló export akácmézet termelni!” — büszkélkedik vendéglátóm.
-A bevezető kérdésem roppant egyszerű: tulajdonképpen mi a méz?
-A virágban a csészelevelek alatt lévő csalogató anyag, a nektár, amit a méh begyűjt. Ezt a virág azért „adja” a méhnek, hogy az a bibén keresztül odamásszon, és közben vigye magával a virágport is. Ezzel megtermékenyíti a virágot, közben magának élelmet gyűjt. A nektárt a méh a viasz-sejtekben raktározza el, majd viasszal lefedi, mint a háziasszony a befőttet, hogy télen meg ne romoljon. Ugyanígy gyűjti a virágport is, amit besilóz, azaz kevés mézzel és viasszal lefedi. Mindkettő táplálék a méheknek: a virágpor a „kenyér”, a méz pedig a „szalonna”. Ha a mézet kipörgetjük, akkor az elvett élelmiszerüket pótolni kell.
-Akkor pontosan milyen is volt az idei „méztermés”?
-Jó közepes. Panaszra nincs ok. Nem mindig van ez így: két éve éppen akkor volt fagy, hideg, vagy eső, amikor a méheink az adott virágokon dolgoztak, gyűjtögettek volna. A másik gond az ár, ami a kínai méznek köszönhetően nem egészen kedvező. Ez Európába behozva ugyan nem a legjobb minőségű, de sok helyen kiszorít minket a piacról, illetve lejjebb veri az árakat. Egy másik probléma az, hogy egyes növényvédő szerek, illetve a csávázott vetőmag megöli, adott esetben elkábítják a méheket. Emiatt további egyeztetés szükséges a növénytermesztőkkel…
-Úgy tudjuk, hogy Magyarország kedvelt méz-exportőr. Mégsem kell Európának a jó minőség?
–A dolog összetettebb — mondja Lajos bácsi keserű mosollyal. A német piacot célozzuk meg, az ottani kereskedők közvetítésével pedig a skandináv országokat. Sajnos csak lédig mézet fogadnak és ők töltik üvegekbe. Ez azonban már a saját címkéjük alatt kerül a boltokba, mint „uniós házasítás”. Tőlünk üveges mézet nem is vásárolnak, így védik a saját feldolgozó iparukat. Erre nem talált megoldást a politika…
A negatív tendenciák tovább elemzése helyett vidámabb és ember közelibb témát keresünk. Ez pedig a rovarvilág, amiről az egyszerű földi halandó leginkább annyit tud, hogy zümmög, röpül és csíp. Pedig sokkal inkább a rovarok összefogását kellene megismernünk — mesél lelkesen vendéglátóm. Ahogy a méhek szervezik a társadalmukat, a munkát és a túlélést, az minden méhészt csodálattal tölt el. Csak az tud megfelelő módon termelni, aki megismeri ezt a külön világot és erre építi saját tevékenységét. Példaként említi a méhrajzást, amikor tavasszal kirepül a kaptárból és raj és új családot alapít — ahol éppen helyet talál vagy kap. Aztán amikor véget ér a szezon, akkor a méhraj lecsökkenti a „saját fogyasztóit”…
-Itt a nyárvége, tényleg szelektálják a létszámot?
–Igen, de nem a méhész, hanem a méhcsalád maga. A nyári létszám a felére esik vissza. A dolgozók nagy része például egyszerűen agyondolgozza magát. A heréket pedig egy szépnek induló reggelen egyszerűen kiűzik a kaptárból a többiek. Télen nincs szaporodás, majd kelnek ki újak, ezekre már nincs szükség. A hereűzés vége pedig a magányos halál. De ennek a csapatnak amúgy sincs jó dolga: az a hereméh, amelynek sikerül megtermékenyítenie a királynőt, azaz az anyát, leszakadt nemi szervvel a földre hullik és elpusztul.
-Szomorú dolgok ezek! Kérek valami vidámabb lezárást!
–A méhészkedés árnyékos oldala a cipekedés és a szúrások. Szoktam mosolyogni a kezdő méhészeken — úgy fel vannak öltözve, mint egy páncélos lovag: overall, kesztyű… Én meg rövid ujjú ingben, csupán egy arcvédővel. A mai napon 300 méhcsaládot láttunk el atkavédelemmel, mely a téli előkészítés része. 3-4 szúrással megúsztam. Mézelvételkor harciasabbak: akkor be lehet szerezni 20-30 szúrást is. Azt kell mondanom, hogy teljesen immunis lettem rá és semmilyen káros hatása nincsen. Viszont a korábbi motorozások okozta ízületi gyulladásokat jelentősen csökkenti.
Öreg motorosok! Irány a kaptár!
Káposzta Lajos
