Korcsolyázók, bércséplők, zenekedvelők címmel tartott előadást Végső István kiskunhalasi történész, a Honismereti Szövetség országos titkára szeptember 6-án, a Néprajzkutatók III. Makói Találkozóján. Az előadó igyekezett a világ, európai és magyarországi előzmények bemutatásával kontextusba helyezni a helyi eseményeket.

-Hirdetés-

Kiskunhalason önszerveződő és öntevékeny csoportok sem csak a 20. század végétől alakultak, hanem már a 19-20. században is működtek. Fontos építőkövei voltak a kulturális-, a gazdasági-, a sport-, vallási, művelődési- és a közösségi életnek. Néhányuk neve ma már furcsán hangzik, de létük meghatározó volt a korabeli halasi társadalomban. Érdekesség, hogy először nők hoztak létre hivatalosan egyesületet, Halasi Jótékony Egylet (1862) néven. Majd természetesen az urak is megalapították az egyik legfontosabb, korabeli helyi társadalmi szervezetet, Halasi Casino Egyletet (1863). Foglalkozásaik, társadalmi helyzetük, felekezeteik, érdeklődési köreik szerint tagolódtak az egyletekbe az átalakuló polgári világban.

Székhelyeik, épületeik, valamint lokálpatrióta tevékenységük kéznyomai mai napig érezhetőek és láthatóak a városban. Az 1945 előtti életmód valamint társasági és közélet meghatározó kiskunhalasi szervezeteiről szólt az előadás.

V.I.

MEGOSZTÁS