Azonnal jelentsük, ha uszító tartalmakat találunk!
Nem szeret iskolába járni, fél a többiektől, kiközösítették az osztályból, interneten zaklatták… — Nem, az én gyerekemmel nem fordulhat elő ilyesmi. Ő mindenkivel jóban van.
Álnéven zaklatta a többieket, valaki ellen csoportot szervezett a közösségi oldalon, valótlant állított iskolatársáról a neten… — Nem, az én gyerekem nem csinál ilyet.
Kedves Szülők, Kedves Felnőtt Családtagok!
Sajnos ma már mindenki lehet áldozat és tettes is az interneten. Elég annyi is, ha gyűlölködő tartalmú anyagot megnyitunk, elolvassuk, továbbküldjük, pozitívan kommenteljük, netalán mi magunk készítünk ilyesmit…
Erről tartott előadást Bócsán a Boróka Könyvtárban Morvai Erzsébet tanárnő, az internetes zaklatási és megtévesztési módszer szakavatott ismerője. Ezúttal a lelkes bócsai tantestület ülte körbe az asztalt, hogy megvitassák az eszközök pedagógiai szerepét.
Hogy miért lelkes?
Mert látják, hogy valami rossz dolog indult meg azzal, hogy sok szülő felengedi gyermekét felnőtteknek szóló oldalakra, és a gyerekek olyan csoportok tagjai lehetnek az interneten, mely (enyhén szólva) nem nekik való.
A gyűlöletbeszédről
Valamikor a rendszerváltás után kezdődött a magyar politika, majd a közélet elmérgesedése. Azóta sem állt meg a szidalmazás és a félelemkeltés, mely az élet egyre több területére kiterjed. A tanárnő szerint védenünk kell a gyerekeket attól, hogy ilyen tartalmakat nézzenek. Hogyan ismerhető fel a gyűlöletkeltő anyag? Tegyük fel magunknak a kérdéseket:
-Mennyire sértő az a közlés?
-Ha igen, egyénre vagy csoportra vonatkozik?
-Tartalmaz-e elfogultságot, ítéletet?
-Rasszista, diszkriminatív?
-Ki a célpontja, ki ellen irányul?
-Mi a közlő szándéka ezzel a tartalommal?
Sajnos egy számítógépes játék, egy ártatlannak tűnő film is lehet gyűlöletkeltő. Ha pl. fekete emberekre kell lövöldözni helikopterről, vagy ha a filmben az összes rossz embert ázsiaiak játsszák.
Egy kép önmagában nem mindig hordoz negatív tartalmat. Ha például egy gyerek a tanyaudvaron fürdik egy kopott lavórban, akár idillikus is lehet. Viszont attól kezdve, hogy aláírja valaki, hogy „XY Jancsika wellness-hétvégéje”, majd körbeküldi Jancsika osztályában a közösségi csoportban, akkor az érintett tanuló zaklatásnak veszi — mert az is!
A tantestület tagjai hosszasan beszélgettek arról, hogy mi a szülő és mi a pedagógus felelőssége ebben. Mert magánügy, ha a tanuló otthon, szabadidejében írogat ilyet, de máris más a helyzet, ha onnan osztálytársát, esetleg tanárát zaklatja, ami már iskolai ügy. És onnan már csak egy lépés a rendőrségi feljelentés — akár ismeretlen tettes ellen.
Ugye, nem kell taglalnom, hogy adott tartalmak feltöltési, megosztási helye magunkfajta amatőrök esetében bizony beazonosítható…
Káposzta Lajos
