Tavaly indult el az új gyógyszertári ügyeleti rendszer, de még mindig sok a kérdőjel a betegek részéről. Hogyan is néz ki most a gyógyszertári ügyeleti rend és a készenléti idő? Mit kell tudnunk az e-receptről? Dr. Szerető Jenő gyógyszerészt kérdeztem.
2019. november végéig a gyógyszerkiadást a patikák kvázi 0-24 órában végezték, így munkanapokon, hétvégente vagy ünnepnapokon is. Tehát mindig fogadta gyógyszerész a beteget a patikában. Ez változott most meg. Este 10 óráig a rendszer ugyanúgy működik, mint korábban, a beteg hozzájut gyógyszereihez. 22.00 óra elteltével viszont csak miután megállapításra került (orvosi kivizsgálás), hogy valóban egy releváns, akut problémával állunk szemben.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha valaki megbetegszik, elmegy a központi orvosi ügyeletre, ott megállapítást nyer, hogy igen, tényleg heveny problémáról van szó, és amennyiben az orvos nem tudja ott helyben kezelni gyógyszeresen (minimális gyógyszerparkkal ő is rendelkezik), akkor az ügyeletes orvos felhívja az ügyeletes gyógyszerészt mobiltelefonján. Onnantól kezdve fél órája van a patikusnak kiérnie a gyógyszertárba. Összegezve: senki sem marad gyógyszer és/vagy ellátás nélkül!
Az új rendszer beteg és orvos központú is egyben, mivel lerövidül a beteg útja: nem kell oda-vissza ingázni a patika és az orvos között. Ergo egy a korábbinál logikusabb megoldás született.
Mit kell tudnunk az e-receptről?
Az egységes rendszer már több mint két éve aktív, ami egy előremutató kezdeményezés az egészségügyet ellátó szektorban. Röviden: 2020. január 1-től nem köteles az orvos felírási igazolást kiállítani (ez a papír alapú vény), de ha a beteg kéri, természetesen ad. Így kétféleképpen válthatja ki a beteg az orvosságát. Az e-recept okozta egyik változás az, hogy régi típusú személyigazolvány és TAJ kártya együttesével, VAGY az új e-személyigazolvány kell ahhoz, hogy kiadják a kért gyógyszert. Így csak egy aláírást (speciális esetek kivételével) kérnek a betegtől a gyógyszertárban. Kényelmesebb, hiszen az elhagyott receptek többé nem okoznak problémát, (a felhőben tárolásra kerül minden az orvos által felírt és a patikában kiadott gyógyszer), valamint kevesebb terhet is ró a környezetre a kinyomtatott papír csökkenő száma miatt. A másik, hogy az ország bármely patikájában ugyanazt a felhőt látják a patikusok, tehát bárhol kiváltható az orvosság.
Mi történik abban az esetben, ha nem a saját gyógyszerét váltja ki?
Ilyen esetben a legkézenfekvőbb megoldás (jelenleg) a papír alapú felírási igazolást (köznyelven recept) kérni; 14 év alatti betegek esetén minden esetben papír alapon állítják ki az orvosok.
Gyógyszeres dobozokon is feltűntek újdonságok.
A gyógyszerek dobozain bevezetésre került egy úgynevezett kétdimenziós vonalkód (2D data mátrix kód). A 2D vonalkód Magyarországon az alábbi adatokat kell tartalmazza: termékazonosító, gyártási szám, lejárati idő, egyedi sorozatszám.
Az ellenőrzés során a beolvasott kód adattartalmát a rendszer összeveti az adattárban tárolt adatokkal: valósak-e az adatok és hogy kiadható-e a gyógyszer (pl. nem járt le vagy nem áll kivonás alatt).
Így tehát a szkennelés során két folyamat zajlik le: ellenőrzés majd ezt követően a kijelentés, vagyis a gyógyszer kiadása. Emellett minden dobozon dézsmazárnak (manipulálás elleni eszköz) is kell lennie. Az egyedi kód és a dézsmazár együttesen alkotják a gyógyszer biztonsági elemeit. A dobozon lévő egyedi azonosító biztosítja annak eredetiségét, amivel a teljes ellátási láncban minimálisra csökkenthető a gyógyszerhamisítás kockázata.
A rendszer ezeken túlmenően nem tárol, fogad, keletkeztet vagy továbbít semmilyen egyéb személyes, vagy a gyógyszerellátással egyébként összefüggő adatot.
A fentiekből látható, hogy bár mindenképp innovatív bevezetésekről van szó, mégis plusz információcsere lebonyolítását igénylő folyamatokat takar. Emiatt tisztelettel kérjük a lakosság türelmét az esetlegesen megnövekedett gyógyszerkiadási időért, főleg az átállási időszak alatt.
K.T.
