Már nem kérdés, hogy a technológiai eszközök akkor a legideálisabbak, ha energiatakarékosak. Igen ám, de annak ellenére, hogy ez a kijelentés konszenzusnak is tekinthető, mégis elég sok a félreértés a témában. Ezeket próbáljuk tisztázni!
Minden az energiaosztály?
Nem egészen! Az első tévhit, hogy ha a hűtőszekrény energiatakarékos és történetesen a legjobb energiabesorolással rendelkezik, akkor máris minden adott a költségek jelentős mérsékléséhez. Igen, valóban rengeteget számít, hogy a hűtő milyen energiaosztályba tartozik. Igen, az is igaz, hogy ennek megfelelően 25, sőt 40 százalékos energiacsökkenés is bezsebelhető, ez pedig nyilvánvaló módon a villanyszámlán mutatkozik meg legelőször. Ugyanakkor az hozzátartozik az igazsághoz, hogy a költségoptimalizálásnak ez csak az egyik oldala. A másik a használat körülményeinek ráncba szedése – de erre mindjárt kitérünk bővebben is.
A hűtő tulajdonképpen az az elektronikai eszköz, ami a legtöbbet fogyasztja az összes háztartási gép közül. Éjjel-nappal működik, lévén csak így képes ellátni a feladatát. Ehhez pedig nem kevés áramot használ fel. Ez van, ez nem megváltoztatható. Viszont az energiatakarékossággal jelentősen mérsékelhetőek a kiadások, valamint károsanyag kibocsájtása is leredukálható. Ez utóbbi nemcsak egyéni, hanem globális cél, mivel általa az ökológiai lábnyom mérete jócskán csökkenthető.
Melyek azok a mindennapi trükkök, amik hozzájárulhatnak az energiatakarékosság fokozásához?
Ahogy arra fentebb utaltunk, nem érdemes pusztán a jó energiaosztályra támaszkodni a költségek mérséklése során. Azonban néhány pofonegyszerű, nem egyszer bagatellnek tűnő tipp betartásával további akár 20 százalékos spórolás érhető el, ami egyáltalán nem csekély előny. A hűtő felesleges nyitogatásától célszerű tartózkodni. A beáramló levegő lassabban hűl le, ráadásul a frissen betett ételek is nehezebben érik el azt a hőmérsékletet, ami a tartósításuk szempontjából ideális.
A hűtőt jó ötlet megtömni, mert minél több minden van benne, annál hatékonyabban hűt, a levegő áramlása pedig megtörik, ami egy újabb előny. Általában a hűtőtér 5-6 fokon, míg a fagyasztó -18 fokon üzemel a leghatékonyabban, így régi készülékeken ezeket az értékeket ildomos beállítani, vagy legalábbis megközelíteni. És ha már szóba kerültek az elavult konstrukciók, esetükben a rendszeres, minimum évenkénti leengedés és tisztítás kulcsfontosságú. Az új hűtőszekrények már rendelkeznek automata olvasztó funkcióval, ami hatalmas könnyebbséget jelent.
A hűtők egyik legfontosabb alkatrésze a kondenzációs rács, ami a hőszállításért felelős. Akkor képes ellátni a feladatát, hogyha szabadon áll, szabadon szellőzik, azaz nem takarja, torlaszolja el semmi. Pontosan ezért nem jó ötlet a hűtőt szorosan a falhoz állítani, vagy bútorok közé szorítani.
Végül, a frissen elkészített ételeket előbb taktikus hagyni kihűlni, aztán betenni a hűtőbe, mert ha forrón a hűtőtérben landolnak, az egyet jelent a benti hőmérséklet megugrásával, a válaszreakcióként érkező fokozott hűtéssel, és ezzel együtt a jelentős energiafelhasználási többlettel.
