A szorongás alapvetően normális reakció a stresszre, ezen formájában pedig kifejezetten előnyös, pl. figyelmeztet a veszélyre, valamint segíthet felkészülni és odafigyelni. A szorongásos zavarok ezzel szemben fokozottabb stresszel és szorongással járnak, így nem azonosak az előbb említett normál stresszreakcióval. A szorongásos zavarok a leggyakoribb mentális zavarok közé tartoznak, melyek a felnőttek közel 30%-át érintik életük egy szakaszában, illetve a nőknél gyakrabban fordulnak elő, mint a férfiaknál (APA).
A szorongás mindig egy jövőbeli esemény miatti aggodalomra, illetve egy megtörtént esemény esetleges ismétlődésére irányul. Ez arra késztetheti az egyént, hogy elkerülje a tüneteket kiváltó helyzeteket, ezzel azonban gátolhatja a normál működést, ronthatja a teljesítményt (pl. iskolában, munkában), illetve a szociális kapcsolatokat (APA). Gyakori tünetek az erős szívdobogás, izzadás, remegés, légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés, ájulás, fulladás érzés, zsibbadás, hidegrázás, hőhullámok, hányinger, hasi fájdalmak, alvási problémák, koncentrációs nehézség, fáradékonyság, félelem az irányítás elvesztésétől, illetve a haláltól (APA; WHO).
A szorongásos zavaroknak több fajtáját különböztetjük meg: (1) generalizált szorongásos zavar (hétköznapi dolgok kiváltotta tartós és túlzott aggodalom, pl. munkahelyi kötelezettség, találkozók, házimunka), (2) pánikbetegség (fizikai és mentális szorongás kombinációja, melyre visszatérő pánikrohamok és az ettől való félelem jellemzők), (3) fóbiák (intenzív és irracionális félelem meghatározott tárgyak és helyzetek miatt, melyeket a személy igyekszik elkerülni), (4) szociális szorongásos zavar (attól való félelem, hogy valakit társas interakció során zavarba ejtenek, megaláznak, elutasítanak vagy lenéznek, pl. nyilvános beszédtől való félelem, vagy új emberekkel való találkozás okozta félelem), (5) agorafóbia (túlzott félelem olyan helyzetektől, melyekben az egyén csapdába esve, tehetetlennek, zavartnak érezheti magát, pl. zárt terek, sorban állás), (6) szeparációs szorongás (túlzott félelem attól, hogy az egyén elszakad azoktól, akikhez mély érzelmek fűzik), (7) szelektív mutizmus (bizonyos társadalmi helyzetekben fellépő beszédképtelenség, pl. a gyermek az iskolában nem beszél, de otthon igen; APA; WHO).
Hogyan csökkenthető a szorongás? Hasznosak lehetnek a különböző stresszkezelő technikák, a meditáció, a támogató csoportok (tapasztalatok, bevált stresszkezelő módszerek megosztása), a koffein és az alkohol bevitel csökkentése, a témában való edukáció, rendszeres alvás, rendszeres testmozgás és étkezés (APA; WHO).
További tájékozódás céljából ajánlom a WHO (https://www.who.int/) illetve az American Psychiatric Association (https://www.psychiatry.org/) honlapjait.
Írta: Kothencz Edina pszichológus, meseterapeuta.
Felhasznált irodalom:
Anxiety Disorders. World Health Organization (WHO)
What are Anxiety Disorders? American Psychiatric Association (APA)
