A kiskunsági és a Kecskemét környéki puszták pásztorainak életét mutatja be az a vándorkiállítás, melynek egyik állomása a csengődi művelődési ház.
Kik voltak a csürhések? Miért a csikósok és a gulyások tekintélye volt a legnagyobb? Milyen hiedelmek fűződnek a kásakavaró kanalakhoz? Mit ábrázolnak a pásztorok faragásai? Milyen ünnepeik voltak a pusztai embereknek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphat az érdeklődő, aki sokat megtudhat a pásztorok építményeiről és viseletükről is. Az egyszerű és praktikus öltözék mellett fontos szerepet töltöttek be a látványos hímzéssel díszített subák és a kiegészítő eszközök is, például a tajtékpipa, a karikás ostor, a fokos vagy a pásztorbot. Étkezési szokásaikról is vallanak a fennmaradt kéziratos emlékek, továbbá külön anyag mutatja be dr. Szabó Kálmán néprajzkutató és Mátyási József izsáki származású népies költő munkásságát.
Az érdeklődők, valamint a művelődési ház rendezvényeire és a könyvtárba látogatók közül többen mesélték, hogy őseik között voltak pásztorok, akiktől sok régi történetet, emléket, még tárgyakat is őriznek. A tartalmas, érdekes képes kiállítást az általános iskolások is megtekintették: a nagyobbak hon- és népismeret órára is gyűjtöttek belőle anyagot.
A környékünkön élt pásztorok egykori életét – szokásaikat, hagyományaikat, társadalmukat, művészetüket – bemutató kiállítás a Petőfi Kulturális Program keretében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Művelődési Intézet szervezésében, a Kecskeméti Katona József Múzeum partneri közreműködésével valósult meg.
A roll-up kiállítás április 16-ig Csengődön a művelődési ház előterében látható, de aki lemarad róla, az a vándorkiállítás következő állomásán, Tabdin is megtekintheti április 17-től.
Fotógaléria:
