A NATO csapatmozgások újabb magyarországi áthaladását engedélyezte a kormány, amelynek egyik lehetséges tranzitútvonala Bács-Kiskun vármegyén vezet keresztül. A Magyar Közlönyben megjelent határozat alapján a NATO egyik fekete-tengeri műveletéhez kapcsolódó személyi állomány és haditechnikai eszközök is közlekedhetnek Magyarország területén keresztül Románia, Bulgária és Törökország irányába.
A döntés első olvasatra távolinak tűnhet a kiskőrösi emberek számára, valójában azonban Bács-Kiskun vármegye az egyik legfontosabb déli tranzitfolyosó Magyarországon.
Nem új misszióról van szó
A most elfogadott kormányhatározat egy korábbi, 2024 végén elfogadott engedélyezési listát bővít ki. Az új rendelkezés szerint az „OP REASSURANCE MCM Black Sea” nevű nemzetközi művelet résztvevői számára is lehetővé válik a magyarországi áthaladás.
A határozat szerint egyszerre legfeljebb 500 fő mozgása engedélyezhető, a rendelkezés pedig a nemzetközi művelet teljes időtartamára érvényes.
Már korábban is haladtak katonai konvojok a térség közelében
Bár Kiskőrösön ritkán lehet katonai oszlopokat látni, az elmúlt években több alkalommal is közlekedtek NATO- vagy más szövetséges katonai konvojok Magyarország déli részén.
2025 januárjában a NATO Steadfast Dart hadgyakorlatához kapcsolódó brit katonai egységek mozogtak Magyarország területén keresztül. A konvojok több ütemben haladtak át az országon. 2025 szeptemberében pedig egy nagyszabású magyar és NATO-hadgyakorlat során katonai járműoszlopok közlekedtek a Kecskemét–M5 autópálya–Solt útvonalon is, amely már közvetlenül Bács-Kiskun vármegye térségét érintette.
A NATO és az Európai Unió az elmúlt években egyaránt kiemelt célként kezeli a katonai mobilitás fejlesztését, vagyis azt, hogy a szövetséges erők szükség esetén gyorsan és bürokratikus akadályok nélkül tudjanak mozogni az egyes tagállamok között.
Miért fontos a térség földrajzi helyzete?
Bács-Kiskun vármegye különleges helyzetben van, hiszen rajta halad keresztül az M5-ös autópálya, amely Magyarország egyik legfontosabb déli közlekedési tengelye. Ugyanez igaz a Budapest–Belgrád vasútvonalra is, amely stratégiai jelentőséggel bír nemcsak gazdasági, hanem logisztikai szempontból is.
Amennyiben a jövőben a fekete-tengeri térségbe irányuló NATO-mozgások növekednek, azok jelentős része várhatóan továbbra is ezeket az útvonalakat használhatja.
Kell-e tartani bármitől?
A rövid válasz: nem. A mostani döntés nem jelent katonai bázis létesítését, nem jelent csapatok állomásoztatását Kiskőrösön vagy környékén, és nem jelent semmilyen rendkívüli intézkedést a lakosság számára.
A határozat kizárólag a szövetséges katonai erők magyarországi áthaladásának jogi feltételeit teremti meg. A legtöbb ilyen mozgás az autópályákon, vasúti fővonalakon vagy katonai objektumok között zajlik, a lakosság pedig gyakran észre sem veszi.
Miközben a világpolitikai események egyre gyakrabban a Fekete-tenger térségére irányítják a figyelmet, a mostani döntés arra emlékeztet, hogy Magyarország – és ezen belül Bács-Kiskun vármegye – földrajzi fekvésénél fogva fontos összekötő kapocs Kelet- és Délkelet-Európa között.
