A soltvadkerti Gyöngyház Kulturális Központ és Könyvtár szervezésében könyvbemutatóval egybekötött közönségtalálkozóra várták az érdeklődőket április 5-én a színházteremben. A program vendége a Generál és a Piramis együttesek EMeRTon-díjas magyar énekese Révész Sándor volt, aki az „Ezt én választottam” című önéletrajzi könyvéről és sok más egyébről is beszélt.

Az est narrátora Supka Éva köszöntött minden érdeklődőt, majd kerekasztal beszélgetést folyt Révész Sándorral soltvadkerti élményeiről és a könyvéről.

Sok érdekes dolgot osztott meg Révész Sándor arról, hogy milyen a kapcsolata Soltvadkert településével és az itt élőkkel. Elmondta, hogy Ásotthalom körzetében egy alföldi tanyára költözött 1983-ban, ahol egy régi szélmalmot újított fel és ott élt 17 aktív évig. Megemlítette, hogy budapesti létére ez nem volt igazán egyszerű, hiszen a vidéki, tanyasi élet hétköznapjaiban bele kellett szoknia. Kicsit komfort mentesebb volt ez az élete, mint a fővárosi, de megbirkózott a napi feladatokkal. Állatokat nem tartott és a nyugodt környezetből utazott a fővárosi és a vidéki fellépésekre.

Ebben az időszakban a fellépések alkalmával nagyon sokszor Soltvadkerten keresztül vezetett az útja és látta, hogy a helyi Szervánszky Cukrászda előtt mindig hosszú sorok állnak. Sokáig nem állt meg, hogy megkóstolja a finom édességeket, de aztán amikor jelentősebben kibővült a cukrászda épülete, akkor tért be első alkalommal oda és a későbbiekben már rendszeressé vált, hogy elfogyaszt Szervánszky édességeket.

Később megismerte Szervánszky Lászlót és a cukrászdában folyó hatalmas munkát, ami által világszínvonalú termékeket lehet elfogyasztani. Sokat járt a Vadkerti-tóhoz is 2007-től és akkor fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy ismét vidékre költözne. A soltvadkerti Szentháromság utcában kinézett magának egy kertes házat, de az épületnél tapasztalt statikai problémák miatt végül nem vásárolta meg. Később az Ifjúság utcában a bank épülete fölötti lakások közül is vásárolt volna egyet, hogy a városba költözzön, de ez sem valósult meg. Úgy fogalmazott, hogy több kísértés is volt, hogy Soltvadkertre költözzön, de valamiért ezek a dolgok nem jöttek össze. Azonban a település iránti hűsége megmaradt, mivel amikor achilles-ín szakadást szenvedett 2006-ban a fővárosban egy Piramis koncerten az Arénában, akkor a műtét után annak a rehabilitációs kezelései során a Vadkerti-tó homokos partján tett sétái segítették a felépülésben. Őszintén beszélt arról is, hogy 2022-ben egy stroke betegségen is átesett, amely utóhatásaival a mai napig küzd és az orvosok tanácsait, ajánlásait betartva éli mindennapjait.

Az est során a Helikon Kiadó gondozásában megjelent Révész – Ezt én választottam című önéletrajzi könyvéről is sok érdekes háttérinformációt tudhattak meg az érdeklődők.
A könyv Révész Sándor saját életébe nyújt betekintést és kendőzetlenül osztja meg olvasóival, hogy a sikerek mellett milyen tragédiák voltak az életében, valamint azokat, hogyan tudta feldolgozni – tabuk nélkül.

A könyv ajánlójából kiderül, hogy az 1953 június 24-én Budapesten született énekes a lapokon: kölyökkorától kezdve mai, lecsendesedett életéig elmesél mindent, amit fontosnak gondol, és ez a hosszú, sikerekben gazdag történet teli van lélekkel, érzelmekkel – amilyen a zenéje, az éneke és minden előadóművészi megszólalása.

Mesél a nagyszüleiről és szüleiről, korán elvesztett édesanyjának tragédiájáról… A hatvanas évek légköréről, a beatkorszakról, amely beszippantotta, Radics Béláról, aki a bálványa volt… és az első zenekarairól.

Mesél a Generálról és a Piramisról – arról is, ami fájdalmas volt benne: hogy milyen volt a szakítás a zenésztársakkal, Som Lajossal.

Mesél a hermetikus filozófiáról és Szepes Máriáról, akitől oly sokat tanult. Mesél dalokról, nagy koncertekről, nőkről, akiket szeretett, barátokról, akiket testvéreinek érzett, a tanyájáról, ahol nagyokat sétált a természetben, és az állatokról, melyeket gondozott.

Az immár hetvenéves “Kölyök” történetei ezek. Jó hallgatni őt.
„Az élet által nekem felkínált új ütem nagy ajándék. Reggelenként, mikor megborotválkozom, belemosolygok a tükörbe, pedig a tükörkép alapján semmi okom nem lenne erre, hiszen őszül a hajam, változott a küllemem, de összhangban vagyok önmagammal, minden napom jól indul. Szepes Mária nénitől azt tanultam: „Örülj, minden okod megvan az örömre.”

Elhangzott, hogy a Generál és a Piramis együttesekkel komoly sikereket ért el. Kiemelte, hogy a Generál életre szóló iskola volt a számára, és csodálatos emlékekkel gazdagodott az együttesnél töltött évek alatt.
Életében a következő mérföldkövet a Piramis zenekarnál való szereplés jelentette. Ez az időszak is felejthetetlen emlékek sokaságát hordozza magában, ami mindig is élete egyik meghatározó része marad.

Könyvébe: aktív éveit meghatározó emlékeit, örömteli pillanatait összegezte és tárta a nagyközönség el.