A farsang vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak elnevezése, melyet a hagyományőrző programok, vidám lakomák, farsangi bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsanghoz a keresztyén liturgikus naptárban nem kötődik jelentős vallási ünnep, alapvetően a néphagyományokra épül.
Az időszak csúcspontja a karnevál, a hagyományos farsangi maszkabál, mely egyben télbúcsúztató is.
Az óvodában a kezdetektől fogva nagy készülődés előzi meg ezt a vidám alkalmat. Igazi közösséget formál az a kalákában végzett kreatív tevékenység, melyet hetekkel előtte már az óvodai csoportokban látni lehet: minden csoport közös jelmezt alkot a nagy eseményre. Az óvónők irányításával vágnak-nyírnak, rajzolnak, krumpli nyomdával díszítik a gyermekek a farsangi ruhájukat. Óriási élmény ez az óvodásoknak, amikor is az elkészült jelmezek végre felöltésre kerülnek. Az idei évben a mini csoportosok kisbárányok – az óvó nénik a juhász jelmezét öltötték magukra. A kiscsoportos leányok Elza hercegnőnek, a fiúk hóembereknek öltöztek, a középsősök Frédi, Béni, Írma és Vilma maszkjába bújtak. A nagycsoportos lányok fogtündér ruhában, a fiúk fogorvosi köpenyben perdültek táncra, míg a vegyes csoportban indiánok tanyáztak a felépített sátorban.
Hatalmas összefogással, szülői és nagyszülői segítséggel sült a Találkozás Házában a szalagos fánk, mellyel a délben érkező szülőket is megkínálták a gyermekek és óvónőik.
A délelőttöt versenyjátékok színesítették, de a maszkabál hangulatát a farsangi dalok, körjátékok, a cukor-eső, és a lufi-tenger adták meg. Minden kisgyermek egy színes lufival, tombola ajándékkal és matricával térhetett haza otthonába, no meg – reméljük – hatalmas élménnyel.
Szöveg: Lakatos Réka óvónő
Fotó: Bíró Róbert
