Az idei évben március 17-én, 22. alkalommal került megrendezésre Kiskőrösön az István Borházban a hagyományos Kadarka Nemzetközi Nagydíj. A hazai, valamint a határainkon túl is ismert és elismert borversenyre minden évben nagy érdeklődés mutatkozik.Erdélyből, a Délvidékről,és Bulgáriából is érkeztek borminták.
A versenyre kizárólag Kadarka és Kadarka cuvée borokkal lehetett neveznifehér, rosé, siller és vörös kategóriában. A nevezett 92 bor közül 75 önálló Kadarka volt. A borverseny szakmai fővédnöke Mészáros Pál, 2016-ban az„Év Bortermelője”, valamint „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” díj nyertese volt. Társadalmi fővédnöke Dr. Boros Imre közgazdász, egyetemi docensvolt, aki nagy tisztelője a Kadarkának, de sajnos betegség miatt nem tudott megjelenni a rendezvényen.Társadalmi védnöke Suba Róbert volt, kiskőrösi sportoló, aki ezüstérmet szerzett a 2016-os Riói Paralimpián, para-kajak kategóriában.
A versenyborok bírálatával egy időben kerekasztal szakmai beszélgetés kezdődött „Hogyan tovább Kadarka?” címmel,a Kadarka jelenéről, jövőjéről, az ágazat legjelentősebb termelői, kutatói, a Magyar Sommelier Szövetség elnökségének tagjai, vendéglátósok, újságírók körében. A beszélgetés moderátora Viniczai Sándor szakújságíró volt. A fajtaszelekció termesztésben elfoglalt szerepéről, az új klónok megjelenéséről, telepítésben több klón alkalmazásáról osztotta meg kutatási tapasztalatait Dr. Hajdu Edit, kutató és szőlőnemesítő a Kecskeméti Kutatóintézet képviseletében, valamint Dr. Jakab Gábor a Pécsi Kutatóintézet igazgatója.
A kerekasztal résztvevői szerint az évjárati hatások gondosabb odafigyelést igényelnek az alkalmazott borászati technológiákban. A Sommelier Szövetség Tagjai a fogyasztói elvárásokat fogalmazták meg. Szerintük a fogyasztók igénylik a fajta konkrétabb megfogalmazását, bemutatását, megismerését. Az eseményen fontos információkat osztott meg a Kadarka Szalon néhány tagja, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége alelnöke Dr. Bisztray György Dénes, a „Paksi Sárgödör Téri Présház Tulajdonosok Egyesülete” részéről Polgár Zoltán(Siller Fesztivál szervezője), a Földművelésügyi Minisztérium képviselőjeként Sztanev Bertalan, valamint a Magyarországi Kadarka Körök képviselői. A „Kadarka jövője” még mindig nyitott kérdés, de elindult egy folyamat, amelyben a fajta elkötelezett hívei letették voksukat a Kadarka szőlő és borérdekében.
A rendezvény végén Frittman János, a Borverseny és a Csúcsbizottság elnöke röviden összefoglalva értékelte a borverseny borait, majd elkezdődött az ünnepélyes eredményhirdetés és díjátadás. A Kadarka Nagydíjat a Borka Pincészet 2015-ös évi Siklósi Kadarkájával nyerte el (Villányi borvidék). A második legszebb Kadarka a“Halmosi Pincészet” 2013-as Szekszárdi Kadarkája, a harmadik legszebb Kadarka díját az egri Besenyei Borház 2009-es bora nyerte el. A Kadarka Kör által felajánlott különdíjat a Besenyei Borház, a Szentendrei Kadarka Kör „Legszebb Siller Bor” különdíját pedig a Schieber Pincészet Kadarkasiller borával érdemelte ki.
Az István Borház elegáns plakettjét, a “Legszebb Cuvée” különdíjat Toronyi György Szekszárdi Zweigelt-Kékfrankos-Kadarka bora kapta. A borok közül összesen 9 arany, 55 ezüst, 25 bronz és 3 minta oklevél díjazásban részesült. A „Legjobb Kiskőrösi Kadarka” különdíjat a Szentpéteri Borpince Kft., a „Legeredményesebb Kiskőrösi Termelő” különdíjat az István Borház Kft., a „Legeredményesebb Kiskőrösi Borrendi Tag” elnevezésű különdíjat pedig Turú Gábor vehette át.
A kiskőrösi (Kunsági) térségből nevezett borok eredményei: Szentpéteri Borpince Kft. – Kadarka ’2016/arany 87 p., István Borház Kft. – Kadarka ’2011/ezüst 79,8 p., Kékfrankos-Zweigelt-Kadarka/ezüst 77,8 p., Martinkovics Tibor – Kadarka-Nero rose ’2016/ ezüst 78,6 p., Kadarka-Turán ’2016/ezüst 77,8 p., Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Szakgimnázium – Kadarka siller ’2016/ezüst 78 p., Akker Pince Kft. – Kadarka ’2015/ezüst 77,8 p., Kadarka ’2016/ezüst 76,8 p.
Ma már hungarikumként emlegetjük, a jövőben lehet akár Magyarország bora is!
A Kadarka magyarországi meghonosodását a hihetetlen alkalmazkodóképesség, változatosság és változékonyság, egyben szívósság fémjelzi. Jó tulajdonságai miatt gyorsan teret hódított hazánkban, hosszú évtizedekig az ültetvények nagy részén ezt a szőlőfajtát termesztették. Hazánkban Kiskőrösön és környékén volt – s van a mai napig is– a legtöbb Kadarka ültetvény. Pályája a termesztéstechnológia változása, a modern szőlőfajták térhódítása, valamint a szőlő kevésbé gazdaságos termesztése miatt megtört, majd gyors hanyatlásnak indult.Ma már akadnak azonban olyan szőlőtermelők, borászok, akik nem hagyják veszni a múlt ezen kincsét. Egyre több borvidéken telepítenek Kadarka szőlőt és remélhetőleg újra visszakerül megérdemelt helyére, ez a majdnem elfeledett fajta.
Szöveg, fotó: Filus Tibor
