Szeptember 8-án tartják az analfabétizmus elleni harc, az írni-olvasni tudás világnapját, amelyről az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 1965-ös teheráni világkongresszusa határozott.
A modern ipari társadalom kialakulásának feltétele volt, az írni-olvasni tudás, miként most a globalizációnak is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a világon beszélt több ezer nyelv közül mindössze két-háromszáznak van írásbelisége.
A szakértők általában háromféle analfabétizmust különböztetnek meg: elsődlegest, másodlagost és funkcionálist. Az első esetben az illető soha nem tanult meg írni és olvasni, a másodikban megtanult ugyan, de gyakorlat híján elfelejtette azt, míg a funkcionális analfabétizmus azt jelenti, hogy valaki tud ugyan írni és olvasni, de nem képes egy elolvasott szöveget megérteni és annak tartalmát elmondani.
A szakértők általában háromféle analfabétizmust különböztetnek meg: elsődlegest, másodlagost és funkcionálist. Az első esetben az illető soha nem tanult meg írni és olvasni, a másodikban megtanult ugyan, de gyakorlat híján elfelejtette azt, míg a funkcionális analfabétizmus azt jelenti, hogy valaki tud ugyan írni és olvasni, de nem képes egy elolvasott szöveget megérteni és annak tartalmát elmondani.
Bár az írástudatlanok abszolút száma évről évre nő, arányszámuk az összlakosságon belül mindenhol csökken. Az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja 1990 óta küzd azért, hogy a világon minden gyermek iskolába járhasson, több mint százmillió fiatal azonban még mindig nem élhet ezzel a jogával.
A 21. században az írástudatlanok legnagyobb arányban továbbra is Afrika, Ázsia és Dél-Amerika kevésbé fejlett országaiban élnek. Európában mintegy 96 százalékos az írástudók aránya a felnőtt lakosságban, azonban nagyok az eltérések: az analfabétizmus még komoly probléma Közép- és Kelet-Európában, ahol az UNESCO tavalyi adatai szerint 9 millió felnőtt analfabéta él. A világszervezet külön szakportált hozott létre az írástudatlanság jelenségének feltárására, az analfabétizmus felszámolásáért. Az analfabéták körében a munkanélküliek aránya kétszer nagyobb, mint az írástudók esetében.
Magyarországon a 19. század végén a lakosság fele analfabéta volt, jelenleg száz-kétszázezerre tehető azok száma, akik egyáltalán nem tudnak írni-olvasni. A felnőtt népesség legkevesebb 6-7 százaléka funkcionális analfabéta, azaz súlyos szövegértési problémákkal küszködik, nem olvas sem újságot, sem könyvet, más becslések szerint a felnőttek 25-30 százaléka sorolható ide.
Az analfabétizmus elleni küzdelem napján az UNESCO kitüntetéssel jutalmazza azokat a szervezeteket, amelyek sokat tettek hazájukban az írástudatlanság felszámolásáért.
A világnapon az UNESCO évről-évre felszólítja a világ országait az írástudó társadalom megteremtésére.
-Hirdetés-
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?cikk=10122
