„Hogyan készüljek a télre?”, „Tényleg nincs jobb, mint egy vastag vályogfal!”; „Vajon hol megy ki a meleg a lakásomból?” — ilyen és ehhez hasonló kérdések egyre gyakrabban hangoznak el családi és baráti körben. Az ok kézenfekvő: mindenki a leggazdaságosabban akarja megoldani a telet. Igen ám, de az is világos mindenkinek, hogy hiába modern a fűtési rendszer, a lakás szigetelésén is sok múlik. Ennek jártam utána, amikor még a februári télben elmentem egy házfelmérésre Opauszki László épület energetikussal.
A szakember hőkamerája a négyzetmilliméter tört részén is pontosan „látja” a hőmérsékletet. Így a legapróbb rés is nyomon követhető a készülékkel. A vizsgált épület az 1970-es években épült hagyományos, bár vályogfalú kockaház, fa nyílászárókkal és később létesített tetőtér beépítéssel.
A lelkes házigazda az előzetes kérésnek megfelelően rendesen felfűtötte a házat. Tehát amíg odakint -5 C a hőmérséklet, addig odabenn +23 C. Maga a hőkamera nem nagy, viszont elég meggyőző a kijelzője. Hát még amit a szakember az adatokból kikövetkeztet.
- Először mindig megnézünk egy belső falat, hogy annak milyen a hőmérséklete — kezdi a felmérést Opauszki László. Erre a közfalra irányítom a kamerát, és már jelzi is: 23 C fokos. Nézzünk egy külső falat: a 23-hoz képest 19,5 fokot jelez a műszer —belülről mérve. Azt szoktuk mondani, hogy 5 fokos hőmérsékletbeli eltérésnél már szigetelésbeli problémák vannak, tehát ez még itt normálisnak mondható.
Ott azon a felső ponton más hőmérsékletet jelez a kamera. Miért?
- Itt lehet látni egy betongerendát a falszerkezetben, amit beillesztettek, és kapásból lehúzza a hőmérsékletet 15 fokra. A vasbeton ugyebár jó hővezető, érintkezik a kinti levegővel és a bentivel is, így hőhidat képez. 15 fok, szemben a 23 fokos bentivel, már komoly különbséget jelent. Ha a belső páratartalom pl. rendszeres főzés miatt elér egy 60-70 %-ot, ott ezen a helyen akár penészesedés is bekövetkezhet. A belső festék pedig le fog pörögni.
A felső sarokban is hideget jelez a műszer. Mitől lehet ez?
- Igen, ott ugyancsak egy hőhidat látunk: 14 fokot jelez. Ez általában a sarokban, a falcsatlakozásoknál szokott jelentkezni azért, mert nem hőszigetelő habarccsal készítették ezeket, hanem hagyományos habarccsal (vizes alapú cement). Ma már előírják a hőszigetelő habarcsot, de 20-30 évvel ezelőtt nem volt erről szó. És ha ez esetleg egy betonnal találkozik, ott általában kialakul a hőhíd. Végig tudunk menni a hőkamerával a beton áthidalón és lehet látni, hogy 16-17 C. De a sarokban a legkritikusabb, mert ott 13 C van. Ez megint csak penészesedési lehetőséget jelent fűtési időszakban.
Tehát akkor ezek a falproblémák. Menjünk kritikusabb irányba! Az ablaknál mi lehet a helyzet?
- Ami gond szokott lenni, az a hagyományos redőnyszekrények. Lám: rossz a szigetelése, nem jól záródik, mert 9 fokot mérek a redőnyszekrénynél. Ahhoz képest, hogy a belső hőmérséklet 20 fok fölött van. Tehát ki kell cserélni a redőnyszekrényt, illetve az egész nyílászárót, mert ez egybe van építve. Viszont a kétrétegű üveg régi nyílászáróknál is jó, 18 fokot tud, ami nem rossz dolog. Alul kicsit problémás, pedig csak az oldaltoknál járok, tehát, lehet elrohadt. Eddig tűrhető, de itt 14 fokot látok.
A házigazda szólal meg: itt viszont jó a szigetelés, mert beszivacsoztam a fa ablakkeretet. Illetve… néhol jó, néhol nem… Redőnytokot hogy lehet leszigetelni? Berakok szivacsot esetleg oda is?
- Szokták úgy, de nem az igazi. Vannak felemás megoldások, de akkor már érdemes az egészet kicserélni. Hiába szigetel jól a régi üveg (mert jó a vastartalma), ha az illeszkedésnél/beépítésnél van a gond. Elképzelhető, hogy ez például rohad is. Merthogy ezen a ponton — tegyük fel — nagy eső esetén rendszeresen beázik, vagy idecsorog a hólé.
Ehhez a házhoz külső vagy belső szigetelés kell?
- Belső szigetelést csupán a régi, védett homlokzatú házaknál végeznek, de ez az ilyen típusú, modernebb házaknál nem indokolt. Ha kívül van a szigetelés és én télen belül fűtök, mi történik? A fal melegszik, majd találkozik a meleg a külső szigeteléssel, ami a hideget lezárja. Így előfordulhat egy kis harmatképződés és egy kis vízcsepp fog létrejönni. Ez kívül van. Jön az első napsugár tavasszal, és elkezdi melegíteni kívülről a falat, átveszi a belső fal is a külső hőmérsékletet és semmi probléma nem lesz: ki fog száradni. Mi a helyzet belső szigetelés esetén? Hűl-hűl a fal télen kívülről, majd a belső falfelület és a szigetelés határához ér, hűl… Mi lesz a belső szigeteléssel? Felveszi a 18-20 fokot, ott lesz a pára a penész és be fog rohadni előbb utóbb. Ugyanez a helyzet a lambériánál is: alatta sok esetben penész lakik. Ekkor belső átszellőztetett rendszert kell kiépíteni, vagyis levegőjáratokat hagynak benne, ami kiszárítja, hogy legyen légmozgás.
Irányítsuk fölfelé a kamerát! Mi a helyzet ott?
- A padlás valószínűleg saralt, kerámia válaszfallapok, beton között. Gondolom én. Itt is lehet látni a különbséget, mert a kerámia jobban szigetel, mint a beton. Kapásból 2 fok különbséget látunk a kerámiánál és a betonnál. Fölfelé megy a meleg, ezért többnek kéne lennie.
Csak éppen fent nem fűtünk: ami meleg fölmegy, az elég — szól büszkén a házigazda.
- Ez itt most akkor szerencsés eset. Menjünk fel! A nyílászárók modern tetőablakok, vannak kisebb hibák, de összességében nem vészes. A tetőtérben gondolom kőzetgyapot van. Akkor ez a legjobb. Csak hozzá kéne igazítani a házat is…
Menjünk ki, nézzük meg onnan is a házat!
- Tessék, ez a lábazat. Most a földdel egy szinten vagyunk. Ahogy a hőkibocsátást látom, az egész házban nincs rendes lábazatszigetelés kívülről. Pedig kívül le kell szigetelni, mert az aljzatbeton viszi kifelé a hőt.
Nem jó a betonozás?
- A betonnal lezárják a páradiffúziót, csak arra nem gondoltak, hogy kívülről jön a hideg. Tehát a lábazatot kell kívülről leszigetelni, mert ott jön a hideg gyönyörűen és felmegy.
Rendben, akkor szigetelni kell. De én azt hallottam, hogy a hidegnek leginkább a nyugati és a keleti fal van. Elég tehát azokat?
- Nem jó ötlet. Illetve csak annak jó. Nincs értelme csak a lehűlő falat leszigetelni, mert a hideget és a hőhídhatást odébb fogom tenni. Rosszabbul járunk, mintha nem csináltunk volna semmit.
Káposzta Lajos
