A Képviselő testület ülésének első napirendjében, Font Sándor, térségünk választott országgyűlési képviselője tartott beszámolót tevékenységéről, képviselői munkájáról. Tájékoztatójában összefoglalta a kormányzat által meghirdetett és megvalósított célokat, visszatekintve biszonyításként a 2010-es kezdetekhez.
Mint azt elmondta, 2010 nyarán Magyarország is azzal a dilemmával szembesült, mint a többi, európai ország: miből teremtsék elő a gigantikus mértékű pénzösszegeket a nyugdíjak kifizetésére?
Vannak olyan országok, ahol úgy döntöttek, hogy a nyugdíjkorhatár megemelésével odázzák el a nagyobb nyugdíjköltségek megjelenését a költségvetésben. Magyarországon ezzel szemben a 2010-óta működő Orbán kormány döntése értelmében 1 millió új munkahely létrehozását célozták meg 10 év alatt, és a tartósan munkanélküli százezrek munkaerőpiacra való visszaáramoltatását kívánták támogatni. Ennek eredményeképpen a rendszerváltás óta nem látott mértékű a munkában állók száma Magyarországon, jelentősen lecsökkent az álláskeresők száma. E cél érdekében indult el a közmunkaprogram, valamint a hazai vállalkozások támogatása is. Kiskőrös térségében az országos átlaghoz képest is jelentősen kiemelkedő az a támogatási összeg, amelyet a vállalkozóknak juttattak a döntéshozók az utóbbi években. Az állami költségvetés rendbetételével, az államapparátus működésének átszervezésével, komoly javulás történt az államadósság alakulásában és finanszírozhatóságában, valamint a gazdasági szektor termelékenységének növekedésével, jelentős előrelépés történt az ország gazdasági erejének fejlesztésében. Ezt jól mutatja, hogy 2010-ben a három legnagyobb nemzetközi hitelnősítő még leminősítette az ország adósság besorolását, az utóbbi egy év során viszont már mindhárom a befektetésre ajánlott kategóriába sorolta vissza.
A munkabérek alakulásával kapcsolatban elmondta, hogy az érdekképviseleti szervekkel való egyeztetéseket követően 2017-re a minimálbér összege 127 500, a garantált bérminimum, amely a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érinti, 161 000 Forint összegre emelkedett. Ezek 2018-ban újra emelkedni fognak: a minimálbér 138 000, a garantált bérminimum pedig 180 500-ra emelkedik. Ezzel közel duplájára emelkednek ezek az összegek a 2010-es értékekhez képest.
A bérek emelkedése azonban negatívan érinti a munkaadókat. Ennek részbeni ellensúlyozására 2018-tól a munkaadói járulékok százalékos értéke 22-ről 20 százalékra csökkennek, amennyiben a nemzeti össztermék megközelíti a 4 százalékos emelkedést, akkor a törvény szerint további 0,5 százalékos munkáltatói járulékcsökkenés következik. Ezek a munkaadói járulékcsökkentések jelentősen enyhítenek a vállalkozók terhein.
Az adónemek alakulása témájában szóba került még az ÁFA kérdése is. A 2010- óta 27 százalékosra emelt legmagasabb áfakulcs jelentős terhet jelentett a fogyasztóknak. Ez elsősorban a nyugdíjasoknak és az elszegényedett családoknak okozott komolyabb nehézségeket. Ennek orvoslására született meg a döntés, miszerint az alapvető élelmiszerek és egyes húsfélék áfakulcsának 5 százalékosra csökkentését döntötték el. Ezzel jelentősen segítve a rászorulókon és a nyugdíjasokon.
A gazdálkodókat érintő nyári jégkárokról is esett szó. Térségünkben a jégkár esetén nagy a veszteség, ezért megoldást kell találni a jégkárok jelentős csökkentésére. Ez a probléma az ország más mezőgazdasági vidékein is megjelenik, ezért országos megoldási javaslaton, egy automatikusan üzemelő országos rendszer kiépítésén dolgozik a kormányzat. Font Sándor javaslatára a már meglévő jégelhárító rendszereket is integrálni kell majd az országos rendszerbe. Ezeket a már meglévő kisebb területeken működő rendszereket eddig önerőből finanszírozták a térségek települései, a jövőben a Kárelhárítási Alapba befolyt pénzösszegekből kellene kifizetni ezek működési költségeit is.
Szóba került az európai migránshelyzet is. Európában nagy gondot jelent a gazdaságban meglévő munkaerőhiány, valamint az elöregedő társadalmak miatt kialakuló demográfiai problémák. Erre a problémára sok nyugat-európai ország betelepítésekkel válaszol, a magyar kormány pedig a családok megerősítésével és a gyermekvállalás támogatásával próbál segíteni. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) bevezetésével is az újabb gyermekvállalásra kívánják ösztönözni a családokat.
A nyugdíjakról elmondta, hogy a 2010-ben meglévő gazdasági nehézségek idején meghatározták, hogy a nyugdíjaknak meg kell tartaniuk a reálértékeiket. Ez meg is valósult az eltelt évek során mindvégig. A gazdaság növekedése és az ország költségvetése idén már megteremtette annak a lehetőségét, hogy úgynevezett nyugdíj prémiumot adhassanak a nyugdíjasoknak. Ez azt jelenti, hogy 4 százalékos GDP növekedés esetén (ez jelenleg biztosan teljesül) adható a nyugdíjprémium az érintetteknek.
Font Sándor beszámolóját azzal zárta, hogy véleménye szerint a Kormány a 2014-ben meghatározott terveit sikeresen meg tudta valósítani, ezért bízik a választók pozitív megítélésében, amely a 2018-as tavaszi országgyűlési választásokon mutatkozhat meg.
