„Kevés történelmi korszak van, amelyről semmi jót sem lehet elmondani, de a Rákosi-kor pontosan ilyen”
Turán István történész előadása
Utolsó állomásához érkezett Turán István kiskőrösi történész várostörténeti előadás-sorozata, amelyben városunk, és az ország egyik legsötétebb fejezetét mutatta be, az 1949-56 közötti Rákosi-diktatúrát. A rendezvényt ezúttal is a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Főnix Kulturális- és Ifjúsági Egyesület, valamint a János Vitéz Látogatóközpont támogatta.
A fordulat után kiépült diktatúra 1949-től gyökeres átalakuláson ment keresztül, ekkor játszódott le a Moszkvában megrendelt, Rákosi Mátyás által személyesen megszerkesztett kirakatper, melyben Rajk László kommunista belügyminisztert ítélték halálra, mint „trockista-titoista ügynököt”. Kiskőrös vonatkozásában leginkább a mezőgazdaságból élőket sújtották az intézkedések, Turán István bemutatta, hogy a beadási kötelezettséget a rendszer vezetése igyekezett valamiféle versenyként tálalni, természetesen a nem teljesítés esetén már a büntető törvénykönyv passzusai léptek életbe.
A „kulákok”, vagyis a rendszer által annak bélyegzett földbirtokos réteg persze bármi áron igyekezett „elszabotálni” a „békeharcot”, ezért a Petőfi Népe elődjének, a Bácskiskunmegyei Népújságnak a hasábjain rendszeresen olvashatták a „dolgozók”, hogy a Kiskőrösi Járás elmaradt a beadási versenyben. Sőt, fennmaradt egy felszólítás, vagyis inkább életveszélyes fenyegetés is, melyet az előadó le is vetített a közönségnek, s melyet a kor helyi mindenható ura, Torgyik Pál tanácselnök jegyzett. 1953-ig itt helyben is a tszcs szervezés folyt, bármi áron, a hagyományos szőlőtermő profilt ki akarta iktatni a diktatúra, azzal nem számoltak, hogy a talajadottságok nálunk teljesen alkalmatlanok a szántóföldi kultúra dominanciájára. A borra mindenesetre 4-szeres beszolgáltatási kötelezettség volt érvényben!
A romló statisztikával kezdeni kellett valamit, ezért a Járási Tanács vezetése, Fülöp Gyula tanácselnökkel az élen, 1952 folyamán meghamisította a számokat, így a lemaradt kistérség egy csapásra az élre került. Ez azonban feltűnt az MDP Agitációs- és Propaganda Osztályának, ami Rákosi Mátyással együtt megállapította, hogy a Kiskőrösi Járás az „ellenség kezébe került” szegény Fülöp maga lett a helyi Rajk, akiről egyszerre kiderült, hogy valójában „sötét múltú horthysta tiszt, kulák”. A Kecskeméti Bíróság tettét 15 év fegyházzal jutalmazta, a propaganda pedig szajkózta, hogy milyen sikeres is a rendőrség, újabb belső ellenséget fogott. A sors iróniája, hogy Fülöp Gyula pontosan annak lett az áldozata, amit olyannyira szeretett volna elkerülni.
Turán István természetesen bemutatta a korszak további helyi eseményeit is, beszélt a néphadseregről és a laktanyakomplexum felépüléséről, az iparos réteg betereléséről a ktsz-be, a Petőfi Emlékmúzeum megnyitásáról, sőt, a Kecskemét-Kiskőrös keskenynyomtávú vasútvonal átadásáról is, ám a fentebb bemutatott történet talán a legjellemzőbb, ezen keresztül érthető meg leginkább az a sötét időszak, amelyet senki sem kíván vissza, amelyet végül 1956 forradalma söpört el.
A szakmai fórum az EFOP-1.3.5-16-2016-00801 projekt keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Kedvezményezett: Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesület
