Ki, hogyan fűt a közelgő télben?
Nem gyakori, de nem is rendkívüli, hogy több nap mínusz 20 Celsius alá menjen a hőmérő higanyszála. Úgy hívják: tél. Ha a tavalyi telet felidézzük, nem irreális a rendkívüli fagy előrejelzése. A tévéből halljuk: fel kell készülni a télre! A lakosság túlnyomó része ennek megfelelően időben beszerzi tüzelőt, vagy éppen spórol a gázköltségekre. Sőt: kialakultak bizonyos energiatakarékos rendszerek is — ki mire esküszik. Ennek jártunk utána Soltvadkerten.
Kezdjük egy kis házban: Szalontai Istvánné Ági néni két hozzátartozójával lakik egy vályogházban Ági néni kisnyugdíjas, és a 2011-es év meglehetősen nyugtalanná tette: „Amikor tavaly télen elkezdtem a gázzal fűteni, úgy forgott a mérő számsora, hogy azt hittem, csapágyas lesz a sok kis kerék. Negyvenvalahányezer forint lett a havi gázszámlánk. … Na, ebből elég, gondoltam, és éppen kapóra jött nyáron, ahogy a szomszédban egy erdélyi mesterember kemencét kezdett rakni. Erre én megkérdeztem, tud-e ilyen alacsony házhoz is kemencét, mint a mienk. Tudott! Azóta eltelt jó pár év és bebizonyosodott: jó ez a kemence. A konyhát, az előszobát és az utcai szobát fűtjük vele. Nem kell ventilátor sem, és ha felfűtöm, tartja a meleget.
Naponta három gyümölcsös láda fát tüzelt el a nagy hidegben, de kettő mindig elfogyott a téli napokon. A gázt csak főzésre használják és a töredékére redukálódott a fűtési költség. „Még jól is esik üldögélni a kemence előtt és gyúrni a tésztát” — mondta, miközben elkészült a fénykép.
Ha a nagyobb házak felé nézünk, sok mindent meg lehet állapítani a tulajdonosokról, csak ránézésre is. Először is a szigetelés: a modern nyílászárók, a vastag szigetelés és a gyakran napközben is leengedve tartott rolók elárulják, hogy itt bizony fogják a hőt. Mások elárulták: bizony hiába a nagy ház, ők csak a konyhát és a nappalit fűtik. A hálószobában a késő délutáni órákban, lefekvés előtt gyújtanak be. Vállalkozó barátomnál kandalló van: este begyújt és ha már nézi a tüzet, az is melegíti — mondja.
Vajon mi bűzlik az utcákon télen? — kérdezi a járókelő, különösen estefelé. „A sok műanyag” – vágják rá a dühös szomszédok, akik szagolják. A válaszon azonban jobban el kell gondolkodni: a síkfólia gyártás egyik hazai fellegvárában sem lenne olcsó megoldás, ha valaki egyfolytában műanyag granulátumot pakolna a kályhába. Ebből ugyanis majdnem 500 Ft egy kiló, míg egy mázsa tűzifa 2.500-3.000 Ft. A büdös forrása lehet a sok műanyag flakon, a PVC és a gumi. A kéményseprők szerint ugyanakkor a rossz szellőzés és a kémények rossz állapota az, ami miatt nehezen, és sok melléktermékkel történik az égés. Tavasszal, ha kipucoltuk a kályhát, ne mulasszuk el megnézetni a füstelvezető rendszerünket — mindenképpen megéri az a pár ezer forint!
Kistérségünkben sok nagy iparcsarnok található, közülük a legtöbben műanyagipari gépek dolgoznak. Itt a legnagyobb energia mégsem a fűtésre, hanem inkább a gépek működtetésére megy el. A Materiál Plastik Műanyagüzemben megtudtuk: az extruderek sok hőt termelnek, ami ilyenkor, nagy hidegben szinte jól jön. A jó szigetelésnek köszönhetően ez a meleg bent is marad. Van ugyan gázfűtési rendszer a csarnokban, de ez csak akkor lenne szükséges, ha leálláskor temperálni kellene a légteret.
A végére maradtak a „csodamegoldások”. Tudunk különleges, apríték égető kazánokról, bálázott venyigéről, pellett égető rendszerekről, fa elgázosítóról és vízforgató rendszerrel ellátott szobai kandallókról. Azt azonban nem árt figyelmen kívül hagyni, amit Fekete Ferenc fűtési rendszertervező ajánlott a hozzá fordulóknak: „Mielőtt fűtést korszerűsítesz, szigeteld a házadat!” Ehhez is várjuk tavaszt és a jó ötleteket.
Káposzta Lajos
