Kévés Andort leginkább fotósként, illetve tánctanárként ismerik Soltvadkerten. Pedig végzettségére nézve kertészmérnök és igyekszik is megtalálni a helyét a szakmában. Ezúttal ez ügyben kértünk tőle szaktanácsot.
Az utóbbi évtized időjárása meglehetősen változatos képet mutat. 2010 például a nagy vizesség éve volt, 1.000 mm éves csapadék fölötti értékel. Zöldséges kertjeinkben leginkább rizst lehetne termelni. 2017 viszont átlagos mennyiségű csapadékot hozott (400-500 mm), viszont a konyhakertek számára meglehetősen előnytelen eloszlásban. Magyarul, sokat kellett locsolnia annak, aki bármit is ki akart hozni a kiskertjéből, díszkertjéből. Mit tanácsol erre a helyzetre a szakember?
Egyértelmű, hogy a nagy víz a zöldségféléknek nem kedvező. Az állóvízben sok olyan baktérium, élősködő és vírus megterem, amelyek fogyasztása kifejezetten káros. Nem is maga a vizesség csak a gond, hanem a pangó víz, amit el kellene vezetni, hogy az élet a normális kerékvágásában indulhasson újra. Ha viszont túlságosan kiszárad a talaj, akkor nyáron ismét öntözni kell.
-Valaki már készül a kora tavaszra, bár az előrejelzések nagy havat mondanak a télre. Mit tegyünk olyan helyen, ahol már rámehetünk a földre, nem süllyedünk el?
-Legkorábban a borsó vethető. Ezt rögtön a fagyok elmúltával lehet kezdeni, ahol megbírja az embert a talaj. Viszont a tartósan sok vizet nem szereti a borsó. Nedvesebb kertekben gyökérzöldségeket (répa, zeller, petrezselyem, retek) bakhátra javaslok vetni. Itt nem fullad meg a növény. Emellett vissza lehet hozni a hagyományokat: régi kerti növényünk a torma. Ezt is bakháton termesztik, mert ott le tudják vágni a gyökér oldalhajtásait, így segítik elő, hogy a gyökér egyetlen vastag ágon növekedjen.
-Milyen károkat okozott a belvíz a talajban?
-A magas víz felhozza az altalajból az ásványi sókat, méreganyagokat, és ezt sok növény (paprika, paradicsom) egyáltalán nem viseli el. Ausztráliában nagyon sok területet érint ez a probléma, amely a felelőtlen öntözéses gazdálkodás miatt következett be.
-Akkor hát: trágyázzunk a vetés előtt?
-Csak érett trágyát vagy komposztot és kis mértékben! A gyökérzöldségek ugyan kedvelik a tápdús talajt, azonban a friss trágyától szakállasodnak. Emellett javaslom az egyik legnagyobb vízszükségletű növénycsaládot, a káposztaféléket. Ezek amúgy is sok öntözést igényelnek. A pangó vizet azonban ők sem szeretik, mert befulladnak. Kell a talajban levegő. Ezeknek előnyük, hogy nagy a levélfelületük is, így sok vizet el is párologtatnak.
-Lehet, hogy ebbe a „posványba” valaki nem is akar zöldségfélét tenni mondván, úgysem lesz belőle semmi. De azért mégsem akarja parlagon, gazosan hagyni. Neki mit javasolsz?
-A dísznövények terén javaslom a környéken őshonos növényeket. Ilyen a mocsári gólyahír, a gyékények, a különböző dísznádak, illetve ide társítom még a bambuszokat. Ezek sok vizet igényelnek, de az elmosódás ellen is megkötik a talajt. Megjelenési formáik változatosak méretben, színben és formában egyaránt.
-Milyen növények kedvelik a szárazabb talajt?
-Minden konyhakerti növényünkre igaz a sajnálatos állítás, hogy a minőségi fogyasztandó rész előállításra, csapadékra van szüksége (gyökér, gumó, szár, levél, virág, termés). Helytállóbb azt mondani, hogy kevésbé kiemelkedő vízfogyasztással bíró növényeink. Ilyenek pl. hagymafélék, gyökérzöldségek. Viszont vannak virágok, ill. dísznövények, melyek aránylag szárazságtűrők. Ilyen például a Zinia Elegens – rézvirág, a Tagetes Patula & Erecta – bársonyvirág v más néven büdöske, az Alcea Rosea –kerti mályva, Papaver Orientale – évelő pipacs, Tropaeolum majus – sarkantyúvirág (ez a levéltetveket is összegyűjti a fonákján) a verbénafélék – vasfű, a Nigella Damascena – Borzaskata, csak néhány a számtalan kerti virágból melyeket már-már hagyományos virágoknak mondhatunk.
-Akármennyire is vizes a tavasz, a tapasztalat azt mutatja, hogy nyáron már öntözni kell. Hogyan?
-A kiskertekben szórófejes vagy slagos öntözés elegendő. Ugyanakkor a csepegtető öntözés gazdaságosabb lenne, hiszen így kevesebb párolog el.
Káposzta Lajos
