A „KOLON KÁVÉZÓ – Természettudományi előadások”, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a Futóhomok Természetvédelmi Egyesület (FTE) közös szervezésében zajló előadás-sorozat keretében, 2018. január 12-én a Vino éterem pinceklubjában, „Turjánvidék, az Alföld rejtett kincse” címmel, Csóka Annamária természetvédelmi projektvezető tartott előadást.
Az alföldi nép turjánosnak nevezi a vizenyős, lápos, süppedékes vidéket. A Turjánvidék, mint földrajzi egység 80 km hosszan, de csak néhány km szélességben húzódik végig a Duna–Tisza közi Homokhátság és a Duna-völgy találkozásánál.
A Turjánvidék Natura 2000 terület déli része 7300 hektárt ölel fel: az 1965-ben létrehozott Dabasi Turjános Természetvédelmi Területet és a Tábor-falvai Lő- és Gyakorlótér nagy részét is magába foglalja. Az 1876-ban alapított honvédségi terület ma a második legnagyobb aktív katonai lőtér Magyarországon. Akárcsak Európa más országaiban, a hadsereg jelenléte itt is védelmet jelentett a természetes élőhelyek fennmaradásához. Mivel viszonylag elzárt területről van szó, sikerült elkerülni a nagyobb mértékű beépítést vagy szántókialakítást. Ennek köszönhetően ma itt található a Duna-Tisza közének egyik legnagyobb összefüggő vizes és homoki élőhely-rendszere, ami hajdan az alföldi táj egészét jellemezte. Északi részén éger-kőris láperdők, üde és kiszáradó láprétek, déli részén nyílt és zárt homokpusztagyepek, borókás-nyárasok, pusztai tölgyes foltok fordulnak elő. Több száz természetvédelmi oltalom alatt álló és ritka faj él itt.
A múltnak köszönhetően megmaradt természeti értékeket ugyanakkor meg kell őrizni a jövőnek és ez szükségessé teszi a katonai, a gazdálkodási és a természetvédelmi szempontok összehangolását. Egyeztetések, közös tervezés, a kedvezőtlen környezeti hatású fejlesztések minimálisra csökkentése, környezetbarát alternatívák keresése, partnerség a természeti állapot fejlesztésére – hatalmas munka, aminek végrehajtása a katonák és a természetvédők párbeszédén alapul.
A projekt vezetője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, partnerei a Honvédelmi Minisztérium illetékes szervei. Pénzügyi forrást a természeti értékek megőrzéséhez az EU biztosítja a LIFE+ természet és biodiverzitás alapból. A 2011-ben kezdődött, öt éven át tartó élőhely-helyreállítási projekt keretében megvalósuló célok a terület kiszáradásának megakadályozása vízügyi műtárgyak telepítésével; az özönnövények terjedésének megakadályozása idegenhonos fajok eltávolításával és az őshonosak telepítésével; a kaszáló gyepkezelés felváltása legeltetéssel, az élőhelyek természetességének javítása, kedvező élőhely létrehozása a rákosi vipera és sok más faj számára; segítségnyújtás, a katonai használóknak ahhoz, hogy a lőtér használata közben az ott található természeti értékeket sikeresen megőrizzék.
A Táborfalvi Lőtér élővilágáról készített egy különleges hangulatú, ismeretterjesztő filmet Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika, amely bemutatja, hogy ahol másfél évszázada folynak harcászati gyakorlatok, a veszély és a tiltás ellenére a zóna mégis sűrűn lakott. Számtalan növény- és állatfaj éli itt titkos életét, közöttük olyan ritka lények is, amelyek szinte teljesen eltűntek a megművelt, alföldi tájról. A fegyverek védik őket!
Az előadást követően a résztvevők számára levetítésre került a „Tiltott zóna – Harctéren a vadvilág” című film. A csatolt fényképgalériában a filmből vett néhány kép Mosonyi Szabolcs munkája. (Filmelőzetes a vimeo-n)
Az előadás-sorozat 2018. február 9-én folytatódik…
-fg-
