1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, mivel Kölcsey Ferenc – a kézirat tanúsága szerint – 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Abban a korban, amikor Kölcsey lezárta a Himnusz kéziratát, a kultúra értelmezésébe tartozott az irodalom, a zene- és a képzőművészet, a tudomány és a nevelés. Ezek jelentették az igazi értéket.
A kultúra értelmezési horizontja napjainkban lényegesen kitágult. Ez a tény részben örvendetes, ám esetenként veszélyt is hordoz magában. A mai korban megtapasztalható, hogy fél a különbségtételtől, pedig erre időnként nagy szükség van. Meg kell különböztetni a rosszat a jótól, az értékest az értéktelentől, a férfit a nőtől. A mi dolgunk, elhívásunk az, hogy felhívjuk a figyelmet az igazán értékes dolgokra, ami megkülönböztethető, ami jó és szép. – mondta az est háziasszonya, Pájer Ildikó és így folytatta.
Soltvadkert város Önkormányzata a jelenben is sokat áldoz a kultúrára, támogatja a jót, az értékest a színvonalast. E szándék és támogatottság tudatában arra törekedtünk, hogy a magyar kultúra napja alkalmából megszervezett rendezvénysorozat igazi, komoly értéket hordozó és közvetítő ünnep, közösségi együttlét legyen.
Ezért hívtuk meg és volt látható, hallható péntek este 17.00-tól Pintér István könyv bemutatója és előadása a Szerbia és Montenegró elleni hadjárat az első világháborúban a Nagy-Pál István Helytörténeti Gyűjteményben.
Ezért kértük fel Zsíros Zoltán festőművészt, kinek kiállítása február 9-éig lesz látogatható. …Ennek köszönhetően tekinthetjük meg hamarosan „Újra szól a tárogató” címmel, Pörneki Anikó énekművész és Vesztergám Miklós tárogató művész műsorát a színházteremben.
A kultúra napi sorozatunk február 9-én, pénteken zárul, amikor 17.00-tól Grecsó Krisztián, Harminc év napsütés című könyvének bemutatójával városi könyvtárban.
Tudjunk meg kicsit azokról is, akik a mai ünnepünket gazdagítják előadásukkal, jelenlétükkel.
Pörneki Anikó énekművész Orosházán született. Tanulmányait a szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magánének szakán végezte, 1998-ban diplomázott énekművész és magánének tanárként. Ezt követően az orosházi Liszt Ferenc Zeneiskola magánének tanáraként dolgozott. E mellett tanított a Jókai Színház énekmestereként Békéscsabán a színház Színi Tanodájában is.
2007-ben költözött a Balaton térségébe, jelenleg Balatonföldváron él. A fellépések és koncertjei mellett a saját alapítású és vezetésű Bel Canto Énektanodában tanít.
Repertoárja igen sokszínű: több zenei stílust képviselve énekel: operaáriákat, klasszikus dalokat, egyházi műveket, operett – és musical részleteket, hazafias dalokat, magyar nótákat.
Nevével és műsoraival már többször is találkozhatott a közönség, hiszen több éven át a Tomanek Gábor színművész által vezetett, békéscsabai Jókai Színház Tájoló Társulatának volt a tagja. Számos hazai és külföldi zenés produkcióban, operett előadásokban vett részt, a Társulat színművész és énekművész tagjaival együtt.
Egyéni előadóként is rendszeresen koncertezik: templomi koncertjeivel; operett és magyar nóta műsoraival számos rendezvényen hallhatjuk és láthatjuk őt.
Eddigi művészi pályája során igen sok helyen énekelt; néhány remek hely, a sok közül: Villányi Bornapok – Villány; Lellei Borhét – Balatonlelle; Templomi Koncert – Balatonszemes, Balatonszárszó, Hódmezővásárhely, Orosháza, Budapest, Szeged; Kiállítás Megnyitó – Balatonszemes, Adventi Koncert – Siófok; Békéscsaba; Őszköszöntő – Balatonföldvár; Államalapításunk Ünnepe – Füzesgyarmat, Balatonszemes; Karácsonyi Koncert – Biharugra; Magyar Kultúra Napja –; továbbá olyan rendezvény helyszíneken – néhányat említve – , mint pl.: MÜPA – Budapest, Szent István Bazilika – Budapest, Jókai Színház – Békéscsaba, Szegedi Szabadtéri Játékok, Vörsi Betlehem. Külföldi turnék: Erdély, Lengyelország, Németország, Belgium, Ausztria, Szlovákia, Szerbia, Olaszország.
Vesztergám Miklós tárogatós 1964-ben született. Gyermekkorát Csengődön töltötte, ott járt általános iskolába. Kalocsán alapított családot, három lánya van.
A nótákat gyerekkorától nagyon szereti, édesapjától több száz nótát tanult, ami a mai napig a kedvenc műfaja.
13 éves korában kezdett citerázni, a csengődi és az akasztói népdalkörben. Később, autodidakta módon, többféle hangszeren – szaxofon, mandolin, tárogató, basszustárogató – tanult meg játszani. 40 éve zenél. Tárogatón, leginkább kedvelt hangszerén huszonhét éve – nagylánya Judit születése óta játszik.
Négy évig az idegenforgalomban tevékenykedett, Kalocsa mellett egy lovas tanyán citerázott, és tárogatózott.
2002-ben Dunaszekcsőn a Népi Hangszeresek II. Országos Találkozójának egyéni versenyén tárogató kategóriában az I. díjat és a verseny nagydíját is megnyerte.
2006 nyarán elkészült az első cd-je, melynek zenei anyagát a tárogató történelmére építve állította össze. 2008-ban pedig erdélyi dalokból álló cd-t adott ki. Célja az volt vele, hogy az erdélyi emberek nótáit, érzéseit közelebb hozza az anyaországi magyarokhoz. 2011-ben megjelent harmadik cd-jén katonadalok hallhatók.
2008-ban harminc alkalommal koncertezett a KÁRPÁTIA zenekarral.
Számos, Máté Ottíliával közös fellépését követte hálás vastaps a közönség részéről. Saját maga által összeállított tárogató koncertanya határon innen és túl is igen népszerű.
Szent korona tan című könyve 2014-ben jelent meg.
Mai napig szívesen öltözik népviseletbe és elmondása szerint nagyon jó érzés számára örömet okozni az embereknek, megmutatni, népszerűsíteni a magyar viseletet, a magyar zenét. Falunapokra, ünnepségekre is sokszor kap meghívást, aminek nagyon örül, mert ezeken a fellépéseken alkalma nyílik megismertetni a közönséggel a tárogató történelmét. Így nagyon sok embernek be tudja mutatni ezt a véleménye szerint méltatlanul elfeledett magyar hangszert. Örömmel vesz részt jótékonysági koncerteken, annál is inkább, mert ő maga is több jótékonysági estet szervezett az elmúlt években.
„Mit is kívánhatnánk leginkább a magyar kultúra napját ünnepelve egymásnak és önmagunknak, mintsem azt; Isten áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel…” – zárta az igazgató asszony felvezetőjét, melyre szinte megerősítésül felcsendült Pörneki Anikó énekművész és Vesztergám Miklós tárogatós előadásában és a közönség közreműködésével a Magyar Himnusz.
Himnuszunk közös eléneklése után a több, mint másfél órás előadásban „Újra szól a tárogató” címmel két tehetséges művész tolmácsolásában néhány vers, musical, operett, opera, nóta, népdal, dixilend is felcsendült. (Kurucz dallamok, Rákóczi megtérése, Elindultam szép hazámból, Madárka, madárka, Ott, ahol zúg az a négy folyó, Igazságot Magyarországnak, Legyen úgy, mint régen volt, Lesz még nekünk, Szilvia belépője a Csárdáskirálynőből, Álmodó Tisza-part, Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország, Dés László: Valahol Európában musical, a Bánk bán: Hazám, hazám…
A közönség a magával ragadó előadásban szinte eggyé vált a szereplőkkel. Méltán szólt a vastaps az est végén.
Igazgató Asszony! A rendezvénysorozat szándékuk szerint igazi, komoly értéket hordozó és közvetítő ünnep, közösségi együttlét volt. Köszönjük az élményt, a felkért előadónak, kiállítónak és a két ízig-vérig elhivatott, tehetséges fellépő művésznek. Sajnálhatják, a meghívottak, akik távol maradtak. Kívánom, legközelebb ne halasszanak el ilyen kivételes alkalmakat. Televízión, mások elbeszéléséből az élmény nem ugyanaz.
-K.Gy.-
