Ha felmegyünk a kiskunhalasi Thorma János Múzeum emeleti, bútorokat kiállító termébe, rögtön szembetűnik egy szépen felújított szekrény. A rajta szereplő nevek és a mintázat sokaknak elárulják, hogy a szekrény Soltvadkertről származik.

-Hirdetés-

A szekrényt Égető Melinda neves néprajzkutató gyűjtötte 1963 szeptemberében özvegy Katzenbach Miklósnétól, aki akkor Soltvadkert Damjanich u. 3. alatt lakott. A bútordarabot a volt tulajdonos elmondása alapján az 1930-as évekig használta a család, és a mai ma is jó állapotban van.

A szekrény leírása: fűrészelt fenyőfa deszkák, faszegekkel összeerősítve. Méretei a következők: magassága 182 cm, szélessége fent 133 cm, mélysége fent 51 cm. Eleje és két oldala sötétbarna, mely világosbarnával erezetten festett. Kétajtós ruhásszekrény, az ajtók pántokkal felerősítve. A jobboldali ajtón levő kulcsos zár és a baloldalin belül levő lemezrugós retesz jól működik. A kulcsos zár fedele domborított rézlemez. Az ajtókon 3-3, csupán festéssel megkülönböztetett tábla látható, egymás alatt elhelyezve. A táblák mérete a két oldalon megegyezik, azaz a felsők szélessége 25, magassága 40 cm, a középsők szélessége és magassága 25-25 cm, az alsóké pedig a felsőkkel megegyezően 25×40 cm.
A táblák – a szekrényhez hasonlóan – kézi festésűek, és alapszínük kékesfekete, melyeket sárga vonal foglal keretbe. A két felső és a két alsó tábla mérete és motívuma egyforma: kétfülű sárgásbarna cserépből kinövő virágcsokor, egyenként 7-7 virággal. Színei: fehér, piros, világosbarna, fekete.

A középső keretben feltehetően az első tulajdonosok neve olvasható évszámmal a következőképpen:

baloldali ajtó:                                                          jobboldali ajtó:

NICzOLAU                                                               KADARI
SZ  KATCEN                                                            NA  GILLI
BACH  18                                                                CHIN   49

Azaz: Katzenbach Miklós és Gillich Katalin 1849

A betűk színe sárgásfehér, magasságuk pedig 3,5-4 cm.

A szekrény klasszicista díszítőelemeket tartalmaz, ami különösen a felső párkány kialakításában érvényesül. A faragott és festett, ajtó feletti és kétoldali párkányzat
5-tagozatú. Felülről lefelé leírva:

  1. barna párkány,
  2. faragott és sárgára festett négyzetek,
  3. piros-sárga pontsor,
  4. kékesfekete rész,
  5. sárgára festett kigömbölyödő vonal.

A faragott, sárgára festett négyzetsorral hasonló vonásokat mutat a soltvadkerti, 1837-ben elkészült klasszicista stílusú evangélikus templom oltárképe körüli díszítés. Hasonló stílusú, keskenyebb díszítő léc a szekrény alján is megtalálható.

A szekrény bal oldala ruhák akasztására szolgált, egyterű rész. A hátsó falra 4, fából készült fogast szereltek, amely felsőruházat felakasztására szolgált. Előtte ott van a vállfák felakasztásához való vízszintes keresztrúd is, ami feltehetően később került beszerelésre.
A baloldal polcozott. A 4 polcból az alulról számított 2. alatt fiók helye, a kihúzható fiók az 1963-as vételkor sem volt meg.

Vajon kik lehettek az ajtón olvasott első tulajdonosok? Gazdagok? Szegények? Voltak-e gyerekeik? A soltvadkerti Evangélikus Egyház levéltárából és családi emlékekből meglepően sok dolgot tudhatunk meg e bútor kapcsán az akkori időről.

(folytatjuk)

Káposzta Lajos
történész

MEGOSZTÁS