Dr. Gyetvai Gellért szociológus, a Szociális Gyermekvédelmi Főigazgatóság kutatója, segítségével megvizsgáltuk, van-e összefüggés az iskolai végzettségünk és a párkapcsolatunk minősége között. A PárÓra párkapcsolati klub ezen előadására 2018. 02. 27-én került sor az Egészségfejlesztési Irodában, az Egészségfejlesztési Iroda és a Hetednapi Adventista Egyház támogatásával.
A magasabb végzettség általában magasabb fizetést, ezáltal jobb körülményeket, tudatosabb étkezési és egészség-megőrzési szokásokat jelent. Ezen felül tudatosabban működtetik párkapcsolataikat is azok, akik továbbtanultak.
A párkapcsolat kihat a benne élőkre és a gyerekekre is. A szülők pl. igyekeznek legalább olyan taníttatást biztosítani gyermekeik számára, mint amilyet ők megszereztek.
A jó házasság hatalmas védőernyőt jelent. Védőfaktor válás ellen, csökkenti a depresszió kockázatát és a pár gyermekeinek deviáns viselkedését (kamaszkori kilengés), a kettős stressz kockázatát (munkahely, otthon), és az alkoholfogyasztásba való menekülést. Véd a hangulatzavarok és szorongásos pszichiátriai rendellenességek ellen. A jó házasságban egy betegség vagy a munkahely elvesztése könnyebben elviselhető. Fizikai és mentális egészségre hajlamosít. A jó házasságban élők 4-8 évvel tovább élnek.
Ma a párok kb. 46%-a választja az együttélést, és 41,7%-a a házasságot (2016). A fenti védőfaktorok a házastársi kapcsolatban mutatkoznak meg leginkább. Statisztikai vizsgálatok alapján az együttélés után házasodók válási aránya nagyobb, mint az együttélés nélkül házasodóké.
Minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a választottja is hasonló oktatásban részesüljön. A nők 91%-a már az első randira sem megy el, ha ez a kritérium nem teljesül. Valószínűleg ez is oka annak, hogy a legnagyobb arányban maradnak egyedül még 40 éves koruk felett is a főiskolát és egyetemet végzett nők. A férfiak csupán 9%-ának okoz gondot kevésbé művelt nővel kapcsolatba lépni.
A házasságkötés ideje átlagosan kitolódott 30 éves korra. Minél többet tanul valaki, annál később házasodik manapság.
A nemek közötti egyenlőség a kapcsolatok előnyére válik. Azok a párok, akiknek iskolai végzettsége nagyjából azonos, ritkábban válnak el, mint azok, akiknek az iskolázottsága között jelentős különbség van.
A kutatások nem támasztják alá azt a tévhitet, hogy a nők magasabb végzettsége veszélyeztetné a házasság stabilitását.
Milyen hatásokban tud mégis megnyilvánulni végzettségek különbsége?
A feleknek eltérő életútjaik, eltérő életrendjeik, eltérő gyökereik vannak. Különbözőek az érdeklődési területeik. Különbözőek a napi tevékenységeik, és különböző a baráti körük is. Különböző dolgokat élnek meg problémának, eltérő módon közelítik meg őket, és másként igyekszenek megoldani azokat.
A különböző végzettségűek nyelvi kommunikációja is eltérő. A kevésbé iskolázottak korlátozott kommunikációs kódrendszerrel bírnak: egyszerű tőmondatokban beszélnek, kevés szót használnak, a probléma megoldási eszközük a kiabálás. Minél több korlátozott kódot használ az egyik fél, annál kevésbé tudja azt feldolgozni kidolgozott kóddal bíró párja.
Minél magasabb tanultsági fokot ért el valaki, annál kidolgozottabb nyelvi kommunikációs kódrendszert mondhat magáénak. A konfliktuskezelés nála általában megbeszéléssel, egyeztetéssel megy végbe.
Mégis, bár igen sokféle kutatást végeztek már a témában, egyikük sem igazolja, hogy egyértelműen a végzettségek különbségére vezethető vissza a házasságok megromlása. Ui ahol nem tudnak megfelelő körülményeket teremteni a közös élethez az eltérő iskolázottságú felek, ott nem is döntenek egymás mellett, hanem már házasságkötés előtt véget vetnek a kapcsolatnak.
Kertai Nóra
Márc. 20-án 17.00-kor Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus Szüleink hatása a párkapcsolatunkra c. előadására is várunk mindenkit szeretettel az Egészségfejlesztési Irodába (Kiskőrös, Árpád u. 8.)
