Hogyan folytatódna ugyan egy beszélgetés idős iparosemberrel? Elköszönnénk tőle, kívánnánk további boldog éveket, aztán ha találkozunk az utcán, köszönünk… De Kriszt Márton nyugdíjas fodrászban ennél több van. Mert nem csak a történetekre voltunk kíváncsiak, hanem a mesterfogásokra. Ezért a beszélgetés folytatásához már egy fiatal fodrász kolléga is velem tartott: Ocskai Róbert a férfi fodrász szakma legfiatalabb művelője Soltvadkerten. Vele mentem ki Marci bácsi műhelyébe.
Az akkori szokások kissé mások voltak, mint a maiak — nézünk körül a ma is vendéget váró műhelyben az idős mesterrel. Hajmosást elvétve kértek az 50-es, 60-as években. Kézi hajvágó gépek már voltak, igaz, a vendégek 90 %-a borotválkozni jött, hetente 2-3 alkalommal. Kijelenthetem, hogy a fodrászüzlet látogatása egyfajta szórakozás is volt! Sokan beültek csak úgy, beszélgetni, a hírekért. Keddtől vasárnap délig voltunk nyitva. Foghúzást már nem végeztünk, az az 50-es évekre eltűnt a borbélyszakmából.
Később aztán a pengék megjelenésével, egyre több férfiember borotválkozott odahaza. Viszont ahogy ez a szokás eltűnt, megjelentek a frizurák: a divat diktált, a fodrásznak pedig fejlődnie kellett. Voltak, akik fényképet is hoztak, hogy milyen hajat akarnak! (Ugye, Lajoskám? — Hát persze: a Hungária 1991-es nagylemezborítója volt az etalon! — K. L. megjegyzése)
-Szóval férfi fodrász. Miben más ez, mint a női fodrász?
-Hajdan sok mindenben különbözött, de ma is vannak eltérések. Vegyünk egy régi példát: borotva fenés szíjon! Ezt nem mindenki tudja, viszont anno naponta többször kellett. Mivel a borotvakés finom acél, nem szabad kővel vagy más szilárd eszközzel fenni.
A borotva késnek megvolt a kézben tartási formája, így, mutatom! Így nem vágod meg a vendéget. Én már nem vállalok ilyesmit: nem biztos annyira a kezem, de nincs is rá igény… Ugyancsak megvan az ollótartás formája a férfi fodrásznál: ezt a vizsgán nekünk így kellett. Ülj be, Robi, megmutatom! Ne mondd hatvan év múlva, hogy nem voltál a kezem alatt!…
-Közben azért úgy látom, a szék körüli linóleum eléggé kopott…
-Egy párszor körbejártam, annyi szent. Pár évtized lábmunkája meglátszik a padlón, de már nem cserélem ki: hadd kopjon, ameddig csak élek. De most már fejezzük be a beszélgetést, jön a mai első vendégem!
Káposzta Lajos
