Immár kilencedik alakalommal mutatták be Soltvadkerten a Szőlő Jövések Könyvét a művelődési házban, mely Szent György napján, április 24-én dokumentálja a város zászlós borának, az Ezerjó szőlőjének hajtását. Aki jártas a szőlészet-borászatban, az tudja, hogy a tavaszi rügy mérete még egyáltalán nem biztosíték a termés minőségére nézve, hiszen jöhet fagy, jégverés, aszály, vagy bármiféle betegség, mégis nagy dolog ez. Jelzi azt, hogy az itt élőknek fontos a szőlő állapota és a folytonosság: minden évben ugyanazon a napon egy helyi művész — jelen esetben Barcsik Irén soltvadkerti grafikus — lerajzolja az Ezerjó hajtást, amit a jelenlévők aláírásukkal hitelesítenek.
Az ötletgazda egy szekszárdi borász, Ferenc Vilmos, aki a köszegi Szőlő Jövések Könyve mintájára indította el ezt a hagyományt Soltvadkerten.
Az évente megtartott bemutatáson fontos szerepe van a megjelent borászoknak: a környező városok borlovagrendjei és szakemberei aláírásukkal igazolják a kitett rügy és a rajz azonosságát. Ez kedves kordokumentum is a következő generációk számára.
Mit kell tudnunk a kőszegi „alapműről”?
A Szőlő Jövésnek könyvét 1740-ben kezdték vezetni a dunántúli kisvárosban, de maga a hagyomány valószínűleg már a XVI. században is élt, és azóta is folytatódik, leszámítva 1788 után pár évet, amikor arrafelé rendre elfagytak a rügyek. A szőlőhajtást művészi színvonalú, ceruzával, tollal készített rajzok, később akvarellek örökítik meg. A szőlőhajtás bejegyzésének dátuma egybeesett a város bírájának és más tisztségviselőinek megválasztása napjával és a gazdálkodási év kezdetével.
És Soltvadkerten?
Mint a rajzoló, Barcsik Irén óvónő és grafikusművész elmondta, mindig olyan Ezerjó vesszőt választ, melyen több, különböző fázisban lévő rügy található. Ezzel pontos képet ad az utókornak az átmeneti állapotról, melyben a szőlő ilyenkor leledzik. Volt év, amikor épp csak néhány bimbó, de volt olyan is, amikor teljes levelek kerültek a könyvbe. Izgalmas feladat, melyet mindig a bemutatás napjának hajnalán fejez be.
A szakemberek szerint a hagyomány szép, de a termés minőségének megjóslására a hajtások feljegyzése nem alkalmas. A szőlő egyrészt nyár végére mindig behozza magát, másrészt, a fagy és a jégverés és egyes betegségek a szüretig még jócskán befolyásolhatják a termést
Káposzta Lajos
