A madárvártai készülődést és az utánpótlástábort követőn indult a Nagyátfogás, a „nagy-át-fogás”, a Kolon-tavi Madárvárta nagyszabású madárgyűrűzési programja. Az 1999-ben, 600 m-es hálóval, elkezdett madár befogás még csak a Kolon-tó egyharmadát fogta át. 2002-ben viszont további hálósorokkal lett kiegészítve, ami már a tó teljes kelet-nyugati irányú keresztmetszetét átfogja. Az így kialakított 1600 méteres hálósor, Európa leghosszabb egybefüggő hálósora. Tavasszal szombatonként mintavételi „kisátfogások” zajlanak. A Nagyátfogás viszont, minden év július 10. és július 24. között (tizenötnapos intervallum alatt) végzett nagyszabású madárgyűrűzési program, melyen a nádhoz kötött énekes madarak vonulási és költési helyzetéről kapnak átfogó képet. Erre az alkalomra az ország minden tájáról érkeznek madarászok és a segítőkkel együtt, mintegy 50-70 fő vesz részt a programban.
A Nagyátfogás alatt három helyen folyik a gyűrűzés, a Madárvártán, a középső hálóhelyen lévő kilátótoronynál, és Nagyteleki gyűrűzőhelyen. Ezeken a helyeken egy gyűrűző szakember mellett, főleg az első napokban több madárszedő dolgozik. A munka már a napfelkelte előtt, a hálók leengedésével elkezdődik, majd öt órától kezdve óránként gyűjtik be kis vászonzsákokban a madarakat. A gyűrűzéskor a madár megkapja a számozott alumínium karikáját, és rögzítik a legfontosabb adatait. Naponta, a nagy meleg megjelenésével zárják össze a hálókat, mert ebben az időszakban ritkul a madarak mozgása.
A mostani Nagyátfogás alkalmával összesen több mint ötezer madár kapott gyűrűt. Már az első napon, a korábbi hatszázas átlaghoz képest, több mint 900 befogott madarat fogtak. Az eredményekből látszik, bár a márciusi hideg nem kedvezett a korán érkezőknek, de a többieknek nagyon jól sikerült az idei költés.
A Kolon-tavi Madárvárta a továbbiakban is folytatja az alap hálósoron a monitorozást, valamint esténként, külön felállított hálókon a lappantyúk gyűrűzését, amelyekre szívesen fogadják az érdeklődőket.
| A madárgyűrűzés egy kutatási módszer, ami a madarak egyedi jelölésén alapul. A sorszámozott gyűrűkkel megjelölt madarak minden egyes megfigyelése, visszafogása vagy kézre kerülése sokat árul el életükről, különösen mozgásukról, vonulásukról. Mindezek nagyon fontos háttérinformációk a természetvédelem számára, hogy közelebb jussunk az egyik leglátványosabb természeti jelenség, a madárvonulás megismerésében.A standardizált módszereken alapuló mintavételezés során megfogott, megjelölt és vissza fogott madarak adatainak felhasználásával nyert eredmények a költőállományok olyan jellemzőire engednek következtetni, amelyek szükségesek a populációváltozások hátterében húzódó okok felderítéséhez (pl. túlélési valószínűségek, a teljes élettartamra vonatkozó reprodukciós siker).
Magyarországon 1908 óta folyik madárgyűrűzés. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1976 óta ad otthont a Madárgyűrűzési Központnak, ahol a beérkező adatok rendszerezése, digitalizálása, a megkerülések kiegészítése, a riportok elkészítése, és az adatok archiválása folyik. A Madárgyűrűzési Központ tartja a kapcsolatot a külföldi központokkal, továbbá szervezi a jelölőgyűrűk gyártását, vásárlását, segíti a gyűrűzőket és a kutatókat pl. a fogóeszköz és egyéb eszköz beszerzésében. |
-fg-
