Az Ibolyántúl című esten Oláh Ibolya, bátran és nyíltan vállalva önmagát, beszélt a gyerekkoráról, a származásáról, az intézetekről – tizenhat nevelőotthonban és négy nevelőszülőnél nevelkedett. Szó volt még a barátságról, a szerelmekről, a megtett útjáról, a kudarcairól, sikereiről, félelmeiről, álmairól. A dalai, ha lehet, még mélyebbre vittek – Ibolyán túlra.
„Ez az est az életemről szól. Régi vágyam volt, hogy zongorakísérettel énekeljem el saját dalaimat, melyeket személyes történetekkel kötök össze. Sokan próbáltak már megfejteni, s legjobban talán a dalaimon keresztül juthatnak közelebb hozzám az emberek. Az előadás után azt szokták visszajelezni nekem, hogy egy nagyon mély, érzelmi hullámvasút ez az este, amelyben valamilyen formában mindenki magára ismer, magára talál.” – mesélte korábban magáról Oláh Ibolya.
Az egyetlen hangszer a zongora, ami lehetővé tette, hogy a nézők figyelme a szöveg és zene által megfogalmazott gondolatokra összpontosítson, éppen ezért színházi eszközök szinte nem is voltak, a ruha, a világítás, a videó vetítés a személyes hangvételű beszélgetést szolgálta. Az elhangzott dalok az énekesnő saját, zongorára hangszerelt művei, és a példaképeinek, zenésztársainak számai is felcsendültek.
Zongorán kísérte Furák Péter, akinek neve sokak számára ismerősen csenghet, nem csak orosházi származása miatt, hanem mert a Vígszínház számos darabjában működött közre zeneszerzőként, de a könnyűzenei vonalon is bizonyított már. Pár éve Oláh Ibolya mellett bizonyítja hihetetlen tehetségét, és az Ibolyántúl című est zongoristájaként láthatjuk és hallhatjuk.
Az Ibolyántúl szeptember 14-én este 6 órai kezdettel volt látható és hallható Soltvadkerten a Gyöngyház Kulturális Központ mozitermében.
-K.Gy.-
Fotógaléria:
