Naponta többször jön szembe velünk az összefogásra, kupakgyűjtésre buzdító plakát vagy éppen bejegyzés egy angyalarcú kislány fotójával. A képeken szereplő kis csöppség, a 3 éves Hatvani Adél, aki fiatal kora ellenére felvette a harcot a borzalmasan hangzó leukémiával, vagyis a csontvelő rákkal. Ez a típusú daganat a statisztikák alapján jól kezelhető és az esetek többségében sikeresek a kezelések, a betegek idővel ugyan, de meggyógyulnak.

Fotó: Kaposi Nóra
-Hirdetés-

Kiskőrös már többször összefogott a helyi, különböző betegségekkel küzdőkért. Sajnos többször volt már szükség a kupakgyűjtésre is. Most Adélkáért fogott össze a város, sőt nem túlzok amikor azt írom, az egész ország. Adél történetét azért írom meg, mert szülei naponta 100 üzenetet kapnak, nyilvánvalóan aggódik és érdeklődik náluk mindenki, hiszen az internetnek hála az ország távoli pontjára is eljutott a gyűjtések híre. A kislány egészségi állapotáról, a gyűjtés körülményeiről és még sok másról kérdeztem az anyukát, Almási Kittit.

-Hogy van most Adélka?
-A körülményekhez képest köszönjük szépen, jól van. A kezelésekre jól reagál. Jelenleg a leggyengébb típusú leukémiával küzd, de ez változhat.

-Sok aggódó anyuka keres meg téged, hogyan kezdődött a betegség, mik voltak a jelek?
-A nyáron kezdődött, egyre több sérülése volt a kislányomnak. Bokaficammal kezdődött, majd zöldgallytörése volt, ami a csuklóját érintette, aztán allergiás tünetei lettek, a végén sokat volt hőemelkedése is. Az első vérvétel után vírusos fertőzést állapítottak meg, kapott immunerősítőt és vasat. A véreredmény kimutatta, hogy vérszegény és kevés a fehérvérsejtje, de ekkor még nem sejtettük, hogy ekkora a baj. Újabb betegség következett és az orvosi kontrollon a kiskunhalasi kórházból Szegedre küldtek. Az első vizsgálatok itt sem mutatták ki a betegséget, csak a későbbi csontvelő vizsgálat.

-Milyen beavatkozások következtek?
-Beköltözött apukájával a szegedi gyermekklinikára, így Krisztián vele lehet egy szobában. Beültettek a mellkasába egy portot és elkezdődött a kemoterápia is.

-Hogyan viseli a 3 éves kislányod, hogy a Szűcsi Óvoda kis csoportja helyett, a kórházban kell lennie? Épp csak elkezdte az óvodás létet, amikor hirtelen minden megváltozott.
-Apukájával egy szobában laknak, én 2 naponta ingázom Szeged és Kiskőrös között. Néha napján kiengedik sétálni a kórház környékén, olyankor a család többi tagjával végre picit kimozdulhat, persze a maszkjában. A 10 hónapos kis testvérét azonban nagyon hiányolja. Múlt héten hatalmas örömünkre hazaengedték, igaz csak másfél napra, de végre itthon voltak Krisztiánnal. Kaposi Nóra fotós pedig ekkor felajánlotta, hogy készít rólunk egy kis családi fotósorozatot.

-Mi vár még Adélra?
-A kórházi kezelés legalább 6-8 hónap. A tényleges kezelés 2 évig eltarthat, akkor már itthon lesz, de vissza kell járnunk Szegedre kontrollra.

-Országosan hatalmas összefogásnak lehetünk tanúi, Adél érdekében. Milyen érzés nektek mindez?
-Igen, mi is csak kapkodjuk a fejünket. Hihetetlen szeretet vesz körül minket, naponta tényleg van, hogy 100 üzenet is érkezik. Kupakgyűjtésbe kezdtünk, melyeket egy soltvadkerti cég vásárol fel. Eleinte azt hittük, csak Kiskőrös fog nekünk gyűjteni. De csak pár nagyvárost említve: Nagykanizsa, Budapest, Szeged, Pécs is segít nekünk, illetve kisebb települések pl.: Szakmár de még Állampuszta is beszállt a segítők közé, és persze a környék szinte minden faluja, városa keres minket. Hálásak vagyunk minden egyes támogatásért, kupakért. Volt aki egykori betegként felajánlotta az összes megmaradt zsák kupakját Akasztóról, de Adélnak érkeznek a postaládánkba a gyermekek által készített rajzok is. Köszönünk mindent!

A VIRA Magazin minden munkatársa nevében üzenjük, hogy hajrá Adélka, egy ország szurkol neked! Gyógyulj meg hamar!

D.K.B.

MEGOSZTÁS