A Halloween mindig nagy port kavar, szórakozás vagy vallásos ünnep? Eredete egészen a római időkre nyúlik vissza, amikor a kelták ősi hagyományai keveredtek a rómaiak szokásaival. A kelta hit szerint az újév előestéjén, vagyis október 31-én a napisten a halál és sötétség fogságába került, a halottak lelkei pedig ezen az éjjel vándoroltak a holtak birodalmába. Ezért ekkor csúf maskarába bújtak, hogy az ártó démonok ne ismerjék fel őket.
A halottak visszajárásától való félelem a magyar hiedelemvilágban is megtalálható. Sok helyen például Mindenszentekkor nem végeztek földmunkát, hogy ne háborgassák az alattuk alvókat. A kereszténység terjedésével ezek régi hagyományok nem merültek feledésbe, hanem részleteiben beépültek a római katolikus egyház által tartott mindenszentek és halottak napja ünnepkörbe. A kelták hatalmas máglyákat raktak, hogy a kóbor szellemek fényüknél hazataláljanak, ide vezethető vissza a magyar gyertyagyújtás hagyománya is. A fény, a világosság az életet jelképezi, és távol tartja az ártó szellemeket. A jelmezbe öltözött gyerekek „Csokit, vagy csalunk!” koldulásával párhuzamba tudjuk állítani például,hogy a magyar falvakban is szokás volt ilyenkor asztalt teríteni és főzni a halottaknak, alamizsnát adni a szegényeknek. Szóval a különböző nemzetek néphagyományai hasonlóak, ebben az időszakban szembesülünk az elmúlással. Van, ahol gyertyalángnál történik elmélyülten, máshol harsány jókedv kíséri a töklámpás fénye mellett, de az ünnep lényege ugyanaz.
A KT Bem József Általános iskolában a jókedvet választották, amikor október 26-án a színes dekoráció ellenére is besötétült az iskola a sok feketébe öltözött rémisztő gyerekseregtől. A hangulatot fokozta, az elmaradhatatlan sorverseny, ahol boszik repkedtek, szörnyek szlalomoztak, tökmagok röpködtek. Az idei évben förtelmesen kinéző, de annál finomabb ételek versenye is megrendezésre került. A tökfaragást a vidámság jellemezte, szerencsére csak a tököket belezték ki és mindenki megúszta sérülés nélkül.
B.M
Fotógaléria:
