„A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, márpedig népünk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos. Ilyen terület, más egyebek között, a magyarság konyhája, étkezésének elemei, főzési babonái, valamint asztali szokásai. A tudomány ezen rögös területének művelése elméleti célunk: felkutatni és egybegyűjteni a magyarság ősi életéből máig a napi és az úri étkezés módját, tartalmát, köznapi és ünnepi asztali szokásait, nemkülönben a magyar főzés módjait és készségeit, tárgyi emlékeit.” – írta szakácvkönyvében Gundel Károly 1934-ben.
Egyik unokája is hasonló elvek mentén élt és kutatott. A Pásztortűz Egyesület meghívására november 12-én, a kiskunhalasi városi könyvtárban Gundel János professzor, a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója tartott előadást. Agrármérnökként számos publikációban, előadásban tett hitet a család öröksége, a magyar gasztronómia értékei és az egészséges táplálkozás mellett.
Számos sztereotípiáról, modernnek mondott táplálkozási szokásról mondta el a véleményét, tudományos kutatásokra alapozva azokat. A tejivás, a vörös húsok, a bulémia mellett megtudhattunk, hogy számos “ősmagyarnak” mondott étel alig 70-80 éve, vagy maximum 500 éve ismert. Gundel János felhívta a figyelmet, hogy a rengeteg mai egészség tanács mellett, NE FELEDJÜNK. Őseink nem véletlenül telepedtek le itt. Azok a gyümölcsök, zöldségek, italok és állati húsok, amik a régi magyarokra jellemzőek, azokat kell fogyasztanunk, és nem az idegen konyhák termékeire áttérnünk. Mindenben az aranyközéputat keressük és találjuk meg az étkezési szokásaikban, és akkor nem lehet nagy bajunk sohasem.
Ezért hirdeti: a vendégszeretet és a Kárpát-medence évszázadok alatt kialakult ételei és táplálkozási szokásai a magyar kultúra fontos részei, és hogy nincs annál nagyobb öröm, mint vendégeinknek a fehér asztal mellett örömet szerezni.
V.I
-Hirdetés-
